Útban az online gyűlöletbeszéd visszaszorítása felé
Körülbelül egy éve vette kezdetét a 4 nagy internetes vállalat (Facebook, Twitter, YouTube, Microsoft) online gyűlöletbeszéd elleni fellépése, mely a felhasználási feltételek egységes szerkezetének kialakítását tűzte ki célul. Az egyeztetések pozitív eredményeiről a cégek néhány napja megjelent kimutatásaiból kaphatunk tisztább képet.
Az online gyűlöletbeszéd már az internet hajnala óta kiemelt problémát jelent, hiszen annak elterjedése a technológia jellemzőinek következtében jóval kiterjedtebb. A polgári jogi és büntetőjogi megoldások ugyan nem változtak meg gyökeresen, a gyűlöletbeszéd színtere elsősorban az internet lett. Mindezek következtében kijelenthetjük, hogy az egyre terjedő kifogásolható tartalmak szűrése így a nagy internetes vállalatok feladatává vált. A rendezetlen helyzetben ugyanis e beavatkozások nélkül az olyan szolgáltatók, mint a Facebook vagy a Youtube az extrémitások piacává válnának.
A xenofóbia, rasszizmus és hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem ezen új szintje már lehetővé teszi a 24 órán belüli reagálást a megjelenített és jelentett sértett tartalmakra. E gyakorlat magában foglalja a tartalmak elérhetetlenné tételét, de az „ellentétes vélemények” akár civil szervezetek általi képviseletét is. Az Európai Bizottság jelentése szerint a Facebookon jelentett tartalmak körülbelül 58%-át sikerült 24 órán belül törölni, mely 8%-os emelkedést jelent a decemberi viszonyokhoz képest. A Twitter esetén, ugyanezen a területen 23,5%-ról 39%-ra nőtt a kezelt tartalmak aránya az előző év decemberéhez képest.
A közösségi médiára gyakorolt nemzeti és Európai Uniós hatás tehát jelentős növekedést jelez előre a tartalomblokkolás terén, melynek oka részben a vállalatokkal szembeni jogi lépések foganatosítása a sértő tartalmak elérhetővé tételének következtében. E nagyobb nemzetközi figyelmet hangsúlyozza az EU miniszterei által áprilisban jóváhagyott terv is, mely a közösségi médiaszolgáltatókra kíván nyomást gyakorolni a gyűlöletbeszédet megvalósító videók és tartalmak blokkolásának előmozdítására.
A gyűlöletbeszéd korlátozása természetesen mindaddig támogatandó, míg az nem korlátozza az európai polgárok szólásszabadságát, illetve lehetővé teszi az ellentétes vélemények kinyilvánítását. Az, hogy hol van ennek a határa az internet korában egyre nehezebb eldönteni, hiszen az automatizmusokon alapuló szűrőszoftverek olyan tartalmak terjesztését is korlátozhatják, melyek jogi értelemben nem tekinthetők gyűlöletbeszédnek.
A kérdés tehát az, hogy a közösségi médiára helyeződő nyomás nem okozhatja-e a vélemények egyoldalú eltolódását és a szólás szabadságának torzulását.