Médiatanács,
Médiatudományi Intézet

A Facebook ma egyike a talán leginkább megosztó közösségi szolgáltatásoknak. Csupán az elmúlt egy évben – gondolva a Cambridge Analytica adathalászati botrányára, vagy a napokban kirobbanó nézettségi manipulációra – számos olyan eset látott napvilágot, ami felvetette a piaci szereplővel szembeni keményebb fellépés gondolatát. Ennek eredményeként számos eljárás indult az elmúlt hónapokban a közösségi média szolgáltatóval szemben, ami nagyobb részt a Facebook kiterjedt adatgyűjtését és a nem megfelelő biztonsági intézkedéseinek számon kérését célozta.

A Médiatudományi Intézet gondozásában megjelent Csink Lóránt és Mayer Annamária az ön- és társszabályozás médiajogi hátteréről átfogó képet nyújtó kötete

A közösségi média szabályozásának kérdésére nagy hangsúly kerül napjainkban, mivel emberek millióinak véleményét befolyásolják nap, mint nap az ilyen platformok által használt algoritmusok. Sajátosan alkotott közösségi alapelvek és meg nem határozott eljárások alapján korlátozzák felhasználóikat, vagy éppen törlik azok tartalmát. Bár a platformok igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy közreműködjenek a rájuk vonatkozó szabályok megalkotásában, adatszolgáltatásuk nem feltétlenül azt tükrözi, hogy ezt transzparens módon tennék.

A Facebook felhasználási feltételei kötelezően írják elő a felhasználók számára a tényleges személyes adatok megadását a regisztráció során, így – többek között – a valódi név használatát. Egy nemrégiben az Egyesült Államokban megtörtént eset viszont úgy tűnik, hogy felülírja ezt az alapvető policy-t.

Az Európai Bizottság, a Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft közösen vállalnak kötelezettséget az online gyűlöletbeszéd felszámolására és a gyűlöletkeltő tartalmak eltávolítására. Példaértékű összefogás, várva várt együttműködés.

Az Instagram nem vigyáz a felhasználóira, vagy a felhasználók nem vigyáznak saját képmásukra? Az Instagram-probléma pár gondolatban.

Magyarország és Románia viszonya különböző történelmi okok miatt sosem volt felhőtlennek mondható, pláne ami a futballt és a futballszurkolókat illeti. A szeptember 4-i magyar-román Eb-selejtezőre már most elkezdtek felkészülni a szurkolói csapatok, ki így ki úgy. A román Pyro Sud-Est szurkolói csoport például egy sajátos pólót kezdett el árusítani Facebook-oldalán, melynek egyik oldalára Erdély elszakadásának időpontját (1918. december 1.) nyomtatták, a másikra pedig egy olyan képet, amelyen három román színekkel jelölt szurkoló levizeli a magyar zászlót, mindezt egy „Fuck Hungary” szöveg kíséretében.

Körülbelül egy éve vette kezdetét a 4 nagy internetes vállalat (Facebook, Twitter, YouTube, Microsoft) online gyűlöletbeszéd elleni fellépése, mely a felhasználási feltételek egységes szerkezetének kialakítását tűzte ki célul. Az egyeztetések pozitív eredményeiről a cégek néhány napja megjelent kimutatásaiból kaphatunk tisztább képet.