Kép: gizmondo.com

Európában a fokozódó terrorveszéllyel párhuzamosan terjed a gyűlöletbeszéd jelensége is, a közösségi média pedig felületet biztosíthat arra, hogy terrorista csoportok fiatalokat radikalizáljanak, valamint e platformok teret adhatnak rasszista csoportok gyűlölködő megnyilvánulásainak is. E jelenségeket akarja visszaszorítani az Európai Bizottság, amely a jogellenes gyűlöletbeszéd terjedésének visszaszorítására vállalt kötelezettséget a Facebook, a Twitter, a Youtube és a Microsoft vállalatokkal együttműködve.

A közös fellépést az említett felek egy magatartási kódex formájában tették közzé, amely többek között hatékony eljárást kíván bevezetni a közösségi médiumok szolgáltatásai útján közzétett jogellenes gyűlöletbeszédre vonatkozó bejelentések vizsgálatára. Az informatikai vállalatok ugyanis a jogellenes gyűlöletbeszéd eltávolítására irányuló érvényes bejelentések többségét 24 órán belül felülvizsgálják, és szükség esetén eltávolítják a kérdéses tartalmakat. Ezen túlmenően e vállalatok arra vállaltak kötelezettséget, hogy tudatosítsák felhasználóikban szabályzatuk és közösségi iránymutatásaik alapján nem megengedett tartalmak típusait, továbbá az részletes tájékoztatást adnak a bejelentések benyújtására vonatkozó eljárásról, joghatósági kérdésekről, szervezeti rendszerről, civil együttműködőkről. Az informatikai vállalatok a tagállamoktól és az Európai Bizottságtól kapott támogatásra támaszkodva biztosítják a civil társadalmi partnerszervezetek és a „megbízható bejelentők” reprezentatív hálózatához való hozzáférést valamennyi tagállamban, ezáltal elősegítve a jó minőségű bejelentések benyújtását. Az résztvevők internetes oldalain hozzáférhetővé teszik a „megbízható bejelentőkre” vonatkozó információkat. A magatartási kódexben arra is kötelezettséget vállalnak, hogy rendszeres képzést biztosítanak személyzetük számára a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos társadalmi és jogszabályi környezetről is. A Bizottság pedig vállalja, hogy a tagállamok bevonásával más érintett platformokat és közösségi médiát üzemeltető vállalatokat is arra ösztönöz, hogy csatlakozzanak a kódexben meghatározott kötelezettségvállalásokhoz.

A közös fellépés alapja a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló uniós kerethatározat, és az azt érvényesítő nemzeti jogszabályok az online és az offline környezetben. A határozat alapján gyűlöletbeszédnek minősül és ezért büntetendő a „nyilvánosság előtt erőszakra vagy gyűlöletre uszítás faji, bőrszín szerinti, származás szerinti, vallás, meggyőződés, illetve nemzeti, etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott személyek csoportjával vagy ilyen csoport valamely tagjával szemben”. Az alapjogokról 2015 októberében megtartott uniós kollokviumot követően, amely a „Tolerancia és tisztelet: az antiszemita és muszlimellenes gyűlölet megakadályozása és leküzdése Európában” címet viselte, a Bizottság párbeszédet kezdeményezett a fontosabb informatikai vállalatokkal az online gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetőségeiről.

A Bizottság és az informatikai vállalatok nyílt együttműködését a világban zajló folyamatok, a migráció és a terrorveszély, valamint e jelenségek társadalomban okozott feszültsége indokolta elsősorban. A jogellenes online gyűlöletbeszéd visszaszorítása azonban több szempontból is kényes terület, ugyanis a közösségi médiumok egy olyan zárt rendszerben működnek, amelyben az állami jogszabályok hatékony kikényszeríthetősége nem valósulhat meg teljes mértékben, valamint a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogosultság is sérülhet, ha a bizonyos tartalmak tiltása túllépi a jogalkotók, valamint a jogalkalmazók által kimunkált határterületeket. Az azonban kétségtelenül üdvözölendő, hogy a szabad szólás mellett elkötelezett informatikai vállalatok részt vesznek a gyűlöletkeltő vélemények visszaszorításában.