Egy idén februárban elfogadott törvény szerint Törökországban bírósági végzés hiányában is le lehet tiltani internetes oldalakat, számolt be a Guardian. Nem kellett sok idő, hogy a Twitter és a YouTube is kereszttűzbe kerüljön. A közösségi oldalra és a videó-megosztó portálra egyaránt a török kormányfőhöz közel álló emberek viselt dolgairól szóló, kiszivárogtatott információk kerültek fel. A Twitteren a miniszterelnök és fia közti párbeszédről jelent meg egy állítólagos, korrupció-gyanús felvétel, a YouTube-ra pedig olyan videó-anyagot töltött fel egy névtelen felhasználó, melyen egy szíriai katonai beavatkozás igazolásának lehetőségeiről tárgyaltak magas rangú biztonsági tisztviselők. A kormányfő mindkét anyagot hamisítványnak titulálta.

Márciusban, nem sokkal a választások előtt mindkét oldalt betiltották Törökországban, ezzel óriási nemzetközi felháborodást keltve. Miután azonban a helyi bíróság után a török alkotmánybíróság is úgy ítélt, hogy ez a véleménynyilvánítás szabadsága elleni vétség, a Twittert újra használatba vehették a törökök.

Annak ellenére, hogy az elsőfokú bírósági ítélet szerint a YouTube betiltását is fel kellett volna oldani, ez nem történt meg – a legfelső bíróság döntésére volt szükség ahhoz, hogy újra elérhetővé váljon az országban az oldal. Azonban – mondván, hogy a sértő tartalmak nem kerültek eltávolításra – a korlátozást kiváltó tizenöt videó továbbra sem megtekinthető Törökország területén. Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök e megkötéssel együtt sem üdvözölte a döntést: szerinte azt eljárási alapon el kellett volna utasítani.

A történet azonban nem ért véget ezzel. Május végén a török kormány és a Twitter megállapodása szerint a közösségi oldal beleegyezett egy „forródrót” létrehozásába a felhasználók számára, mely folyamatosan fogadja a beérkező panaszokat, gyors segítséget nyújtva a problémásnak ítélt megnyilvánulások tekintetében. Az ezt bejelentő hivatalnok szerint ez akár bírósági végzés nélkül is megvalósulhat, írja a Reuters. A Twitter blokkolt is már olyan fiókokat, melyek az ankaraiak szerint veszélyt jelentett a török nemzetbiztonságra.

Úgy tűnik tehát, hogy a Twitter – amely egyébként mindenféle praktikákat osztott meg törökországi felhasználóival a blokkolás kijátszására, mint például az SMS-en keresztül való tweetelést – kétheti letiltás után végül békejobbot nyújtott a török hatóságoknak. Kétségtelen, hogy ez a felhasználói érdekeknek is megfelel – a kérdés csak az, hogyan fog működni ez a bizonyos forródrót, és mi alapján döntenek egy-egy felhasználói fiók letiltásáról. A Twitter @policy néven futó fiókja szerint nem szándékoznak bírósági ítélet nélkül intézkedni, sőt, ha úgy ítélik, hogy egy ítélet a szólásszabadság ellenében hat, fellebbezést ígérnek az ellen.

A Twitter természetesen maga is felfüggeszt fiókokat, sokszor felhasználói bejelentések alapján, ha azok valamilyen szempontból nem feleltek meg az oldal felhasználói feltételeinek. Mi a helyzet azonban, ha nem azokat, hanem egy hatalmon lévő kormányzat ízlésvilágát sértik?

Törökországgal kapcsolatban aggodalomra ad okot például egy újságíró, Erol Özkoray pere, akit a miniszterelnök sértegetésével vádolnak, mivel 2013-as könyvében beszámolt az őszi tüntetések kormányfő-ellenes szlogenjeiről és falfirkáiról. Az ügyész 32 hónapos szabadságvesztést kér, a „török nemzet lejáratása” címén. Döntés még nem született. Felmerül azonban a kérdés, hogy vajon minden megnyilvánulás, mely sérti a miniszterelnök személyét, büntethetőnek számít-e az országban.