Médiatanács,
Médiatudományi Intézet

Megjelent a Wolters Kluwer kiadóval közös szakkönyvsorozatunk legújabb kötete, Papp János Tamás A közösségi média szabályozása a demokratikus nyilvánosság védelmében című monográfiája, mely a közösségi oldalak és a szólásszabadság legfontosabb kérdéseivel foglalkozik.

Az Európai Bizottság, a Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft közösen vállalnak kötelezettséget az online gyűlöletbeszéd felszámolására és a gyűlöletkeltő tartalmak eltávolítására. Példaértékű összefogás, várva várt együttműködés.

Mindannyiunknak ismerősek lehetnek a YouTube „szerzői jogok miatt eltávolítva” jellegű üzenetei kedvenc videóinknál. Ami azonban a hétköznapi felhasználónak csak apró kellemetlenség, másoknak a megélhetését veszélyeztetheti.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2015. december 1-jén a Cengiz és mások kontra Törökország ügyben hozott ítéletében kimondta, hogy a YouTube videómegosztó honlap több mint két éven át tartó török blokkolása sértette az érintett felhasználók információk megismerésének és közlésének szabadságát.

A két változás látszólag teljesen elszigetelt jelenség, ugyanakkor nagyon fontos tanulságokkal szolgál az internet fejlődési irányainak tekintetében: az online világ kiépített rendszerei egyre inkább elszakadnak a „szabad internet” koncepciójától és jogi szabályozás után kiáltanak.

Körülbelül egy éve vette kezdetét a 4 nagy internetes vállalat (Facebook, Twitter, YouTube, Microsoft) online gyűlöletbeszéd elleni fellépése, mely a felhasználási feltételek egységes szerkezetének kialakítását tűzte ki célul. Az egyeztetések pozitív eredményeiről a cégek néhány napja megjelent kimutatásaiból kaphatunk tisztább képet.

E kérdés talán az egyik legfontosabb dilemmája a szólásszabadság újkori történetének. Az ún. „on demand” szolgáltatások ugyanis oly mértékben átírták a hírközlés mechanikáját, hogy kérdésessé vált az emberi tartalomszabályozás létjogosultsága is. Erre jó példa a Google Inc.-et érintő folyamatos kritika, mely a keresőóriás hirdetési és videó-szűrési politikáját érinti.

A nyugati demokráciák számára szólásszabadság az az eszköz, mely – optimális esetben – biztosítja a vezetők elszámoltathatóságát és lehetővé teszi a valóban demokratikus, nyilvános vita kialakulását. Az utóbbi időben sokat hallani ennek kapcsán Törökország egyes online szolgáltatókkal való viszonyáról.