A kiadvány magában foglalja a rendszerváltás óta e területen történtek közel teljes gyűjteményét, hasznos segédeszközt nyújtva a témával foglalkozó gyakorlati szakembereknek és kutatóknak, az érdeklődő joghallgatóknak.
Megjelent Koltay András szerkesztésében a Gyűlöletbeszéd korlátozása Magyarországon. Alkotmányos és jogalkalmazói megközelítések, európai kitekintéssel című kötet.
Egy antiszemita Twitter-bejegyzés miatt gyorsított előzetes eljárást indított a párizsi ügyészség. A nyomozás egy internetes felhasználó ellen indult, aki „unbonjuif” (egyjózsidó) álnévvel uszító bejegyzést közölt a mikroblogon. A francia zsidó diákok uniója a blog szerzőjének azonosíthatóvá tételét, nevének felfedését követeli.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2015. október 20-án az M’Bala M’Bala kontra Franciaország ügyben hozott döntésében kimondta, hogy a francia komikus, Dieudonné M’Bala M’Bala rasszista sértegetés miatt történt elítélése nem ütközik az Európai Emberi Jogok Egyezményébe (Egyezmény), mivel a holokauszt tagadása és antiszemita előadások nem tartoznak a 10. cikkben garantált véleménynyilvánítás szabadságának védelme körébe.
Az Európai Bizottság, a Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft közösen vállalnak kötelezettséget az online gyűlöletbeszéd felszámolására és a gyűlöletkeltő tartalmak eltávolítására. Példaértékű összefogás, várva várt együttműködés.
Ha az eset nem újságírókat vagy civil szervezeteket érint, akkor a rágalmazó beszéd arányos szankcionálása még közérdekű vita esetén is igazolható.
A brit médiahatóság 85 ezer fontra bírságolt egy iszlamista tévécsatornát gyűlöletkeltő tartalmak közzététele miatt. Az Ofcom szerint a tévét üzemeltető cég, az Al Ehya nem érzékeli a probléma valódi súlyát.
A két változás látszólag teljesen elszigetelt jelenség, ugyanakkor nagyon fontos tanulságokkal szolgál az internet fejlődési irányainak tekintetében: az online világ kiépített rendszerei egyre inkább elszakadnak a „szabad internet” koncepciójától és jogi szabályozás után kiáltanak.
