A kép forrása

2008. december 29-én a hírhedt francia komikus, Dieudonné M’Bala M’Bala (az EJEB előtti eljárás későbbi kérelmezője) Párizsban tartott színpadi előadása végén színpadra hívta Robert Faurissont – akit korábban Franciaországban számos alkalommal ítéltek el a holokauszt tagadása miatt –, azért, hogy átadja neki a „szalonképtelenség és a pofátlanság díját”. A díj egy háromágú gyertyatartó formáját öltötte, minden ágán egy almával, amit egy koncentrációs táborba deportált zsidót játszó színész nyújtott át, aki a haláltáborokra jellemző csíkos pizsamát viselt, amire egy sárga csillag volt rávarrva.

Az ügyészség a humoristát a sajtószabadságról szóló 1881. július 29-i törvény 23. cikke alapján a párizsi büntető törvényszék elé idézte „személy vagy személyek egy csoportja ellen irányuló, etnikai, nemzeti, faji, vallási közösséghez való hovatartozásuk vagy származásukra tekintettel, különösen a zsidó származású vagy vallású személyek ellen elkövetett nyilvános becsületsértés” vádjával. A bíróság M’Bala M’Balát 2009 októberében bűnösnek találta, és 10.000 euró pénzbírságra ítélte, az indokolás szerint ugyanis a humoristának tudatában kellett lennie azzal, hogy Faurisson a holokauszt-tagadás egyik vezető híve, és a kifogásolt megjegyzések sértőek és megvetőek a zsidó származású vagy vallású személyekre nézve. Bár a karikatúra és a szatíra – még ha az szándékosan provokatív vagy vulgáris természetű is – a véleménynyilvánítás és az alkotás szabadságába tartozik, a humorizálásnak vannak bizonyos korlátai, különösen az emberi méltóság tiszteletben tartása. A kérelmező e megengedett határokat túllépte. Az ítéletet a párizsi fellebbviteli bíróság 2011 márciusában helybenhagyta.

Az EJEB emlékeztetett arra, hogy a 10. cikk védelme a szatírára is kiterjed, ami egyfajta művészi és társadalmi kifejezés, melynek sajátossága a túlzás eszközének használata illetve a valóság torzítása, és természetes célja az, hogy provokáljon és megbotránkoztasson. Ezért egy művész önkifejezési jogába történő valamennyi beavatkozást az EJEB-nek különös gonddal kell megvizsgálnia. Ugyanakkor nem kérdéses, az Egyezmény alapvető értékei ellen irányuló kijelentések nem élvezhetik a 10. cikk védelmét.

A hazai bíróságokhoz hasonlóan az EJEB-nek sem volt kétsége a kérelmező műsorának erősen antiszemita tartalma felől, mivel egy olyan személy kapott díjat, aki jól ismert holokauszt-tagadó eszméiről. Dieudonné M’Bala M’Bala egy olyan komikus volt, akit korábban Belgiumban is ítéltek már el rasszista sértegetésért. Az EJEB szerint az előadás sértő jelenete már nem szórakoztatásnak, hanem inkább egy politikai összejövetelnek tekinthető, hiszen a kérelmező nem állíthatja azt, hogy művészként tevékenykedett volna (és ilyenként joga lett volna szatirikusan, humorosan és provokatívan kifejezni magát) Az EJEB indoklása szerint a holokauszt-tagadás népszerűsítésében kulcsfontosságú szerepet kapott Faurisson szerepeltetése, illetve a deportált zsidó áldozatok megalázó ábrázolása, így ezt a gyűlölet- és az antiszemitizmus demonstrálásának, illetve a holokauszt megkérdőjelezésének látta. Mindez tehát olyan ideológiát jelenít meg, amely ellentétes az Egyezmény értékeivel, az előadás maga pedig nem tekinthető olyannak, amely – még ha szatirikus vagy provokatív is – az Egyezmény 10. cikk védelme alá esik.

Az EJEB hangsúlyozta továbbá, hogy bár az Egyezmény 17. cikkét (amely a joggal való visszaélés tilalmáról rendelkezik) elvben olyan egyértelmű kifejezésekre alkalmazza, amelyek nem igényelnek semmilyen értelmezést, meggyőződött arról, hogy a gyűlölet és az antiszemitizmus művészi produkciónak álcázott kirívó megjelenítése veszélyes és nyílt támadás, ezért nem érdemli meg a 10. cikk védelmét. Az EJEB szerint a humorista arra törekedett, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát olyan célokra használja, amelyek nem  összeegyeztethetőek az Egyezmény betűjével és szellemével, továbbá, amelynek elismerése hozzájárulna az Egyezmény által biztosított jogok és szabadságok megsemmisüléséhez (41. bek.). Ennélfogva,  a kérelmező a 17. cikk alapján nem volt jogosult a 10. cikk védelmére.

Az EJEB korábban már több esetben foglalkozott a művészet szabadsága, illetve a szatirikus véleménynyilvánítás határainak kérdésével. Ennek alapján megállapította, hogy bár az Egyezmény kifejezetten nem mondja ki, a művészi kifejezés szabadsága a 10. cikk hatálya alá tartozik. Ugyanakkor a művészek, más alkotók és azok, akik bemutatják műveiket, sem mentesülnek a 10. cikk (2) bekezdésében foglalt korlátozási lehetőségek alól. Az EJEB gyakorlata szerint a holokauszt tagadása vagy annak elbagatellizálása ellentétes az Egyezmény szövegével és szellemével, és a 17. cikk alapján joggal való visszaélésnek minősül, ezért ebben a kérdésben nem lehet alappal a véleménynyilvánítás Egyezményben garantált szabadságára hivatkozni. Ennek alapján holokausztot tagadó kijelentések miatt alkalmazott szankciók nem ütköznek az Egyezménybe. Ennélfogva – ahogyan a döntésből is következik – a művészi önkifejezés szabadsága nem terjed ki a holokauszt-tagadásra.