Az Instagram egy közösségi hálózat, amely egy telefonos alkalmazással történő fényképek és videók megosztásán alapul. A felhasználók fényképeket és videókat készítenek, amelyeket különböző effektekkel/szűrőkkel láthatnak el. Ezután elláthatjuk ezeket felirattal, beállíthatjuk, hogy hol készültek, utána pedig megoszthatjuk. Követni bárkit, kifejezett engedély nélkül lehet, akinek az oldala nyilvános. Gyakorlatilag az alkalmazás emiatt annyira népszerű.

Ugyanakkor az Instagram nem tesz eleget a felhasználók fényképeinek illetéktelen felhasználása ellen, és gyakori problémaként merül fel, hogy olyan helyen és módon bukkanunk rá fényképeinkre, ahol és ahogyan elképzelni sem tudtuk volna.

Így péláduul Ciara Logan fényképeket posztolt gyermekeiről az Instagramon annak érdekében, hogy pár „like”-ot begyűjtsön. Egy kicsivel később arra lett azonban figyelmes, hogy gyermekei fényképét egy idegen férfi „mémként” használta fel, és az így átszerkesztett képet osztották meg további felhasználók. Az átmontászolt fénykép az idősebb fiát kerítőnek, két kisebbik lányát, pedig a fiai védelmébe vont örömlánynak ábrázolta. Az anya a történtek következtében letiltotta a fényképet felhasználó férfit, és gyermekeiről minden képet törölt az Instagramról.

Bár az emberi méltóság sérelméig nem hatolt, de egy másik esetben Tuana Aziz meglepődve nyugtázta, hogy egy 2011-ben általa közzétett fotó egy pólón szerepelt a Mango nevű üzletben és az érintett fotója által díszített felsőrész 8,99 fontért volt elérhető a kereskedő cég internetes oldalán feltüntetett információk szerint. Miután Aziz panaszt tett, a Mango eltávolította az oldaláról és a termékei közül a pólót, de addigra a férfi már képernyő képet (screengrab) készített és megosztotta követőivel, hogy a Mango jososulatlanul használta fel fényképét.

Az Instagram kiváló eszköz lehet a hatósági ellenőrzésre is. Nem európai példával élve, a „Gazdag teheráni gyerekek” nevű Instagram-fiókon a helyi, vezető beosztásúak gyerekeit láthatjuk, amint éppen méregdrága sportkocsikban pózolnak, vagy hatalmas medencékben koktéloznak. De olyan fotókat is feltöltenek, amelyeken fiatal nők hiányos öltözetben alkoholt isznak, amelyek a muszlim országban súlyos bűncselekménynek minősülnek. Nemrég azonban a nemzetközi sajtó is felfigyelt a csatornára, aminek a hatására az iráni kormány blokkolta a fiókot az országon belül. (A “Rich Kids of Tehran”-t egyébként szeptember 13-án indították el, és egy szűk hónap alatt mintegy 80 ezren kezdték el követni. Az oldal kezelője azt nyilatkozta, hogy meg akarta mutatni, Teherán nem olyan város, mint ahogyan azt nyugaton elképzelik. Állítólag nem volt benne semmilyen rossz szándék, de még politikai indíttatás sem, csupán azt akarta elérni, hogy kicsit enyhítsen a Közel-Kelet negatív képén. Egyes vélemények szerint viszont az Instagramon keresztül akár veszélybe is sodorhatják a fiatalokat. Nem is olyan régen például Pharrell Williams Happy című számára készítettek iráni fiatalok egy videót, ami hatalmas népszerűségnek örvendett. Az iráni hatóság azonban máshogyan ítéli meg történteket, hiszen a videón látható fiatalokat letartóztatták, és 91 korbácsütésre büntették, amiért “obszcén, vulgáris videóban szerepeltek, ami ártott a közmorálnak”.

Mi a legnagyobb probléma az Instagram nem megfelelő használatával? Miért más ez a közösségi oldal, mint a Facebook? És miért lehet veszélyesebb személyiségi jogainkat illetően? A választ gyakorlatilag abban találjuk, hogy az Instagram alkalmazáson keresztül követni bárkit lehet, aki nem korlátozta az oldalát, ebből következően az ilyen oldalakon közzétett fényképek könnyebben elérhetők, és felhasználhatók mások által valamilyen illetéktelen célra, sőt még arra is alkalmas lehet az oldal, hogy ellenőrizhetővé tegye a felhasználót valamely hatóság által. Változást a tudatosabb használat idézne elő. Ellenkező esetben a képmásunkkal bárki visszaélhet. Nem jelent feltétlenül hatékony megoldást, ha panaszra eltávolítják a szóban forgó képet, vagy utólagosan jogi eszközökkel kompenzálják a jogsérelmet. A már felhasznált és „átmontázsolt” képek terjesztése által megvalósított sérelmek nem kompenzálhatók maradéktalanul. Így ismét odaérkezünk, hogy a szankció és az eltávolítás az ilyen esetekben nem reparatív. A felhasználó nem tudatos, az Instagram pedig nem hívja fel megfelelően a figyelmet a veszélyekre.