Médiatanács,
Médiatudományi Intézet

A Facebook ma egyike a talán leginkább megosztó közösségi szolgáltatásoknak. Csupán az elmúlt egy évben – gondolva a Cambridge Analytica adathalászati botrányára, vagy a napokban kirobbanó nézettségi manipulációra – számos olyan eset látott napvilágot, ami felvetette a piaci szereplővel szembeni keményebb fellépés gondolatát. Ennek eredményeként számos eljárás indult az elmúlt hónapokban a közösségi média szolgáltatóval szemben, ami nagyobb részt a Facebook kiterjedt adatgyűjtését és a nem megfelelő biztonsági intézkedéseinek számon kérését célozta.

A nyomtatott sajtó bevezetése az onlájn világba fából vaskarikának tűnik, a brit kiadói szövetség (Professional Publishers Association – PPA) konferenciája azonban nem hályogkovácsok ötletbörzéje volt. Új üzleti modell lehet a hibridsajtó.

A Bernet Relation és a PR-Netzwerk ECCO tanulmányban vizsgálta az első forduló idején a VB 32 résztvevő csapata játékosainak közösségi média-csatornáit. Eszerint a portugál nemzeti tizenegy és az Instagram a nyerő.

Megjelent a Médiatudományi Intézet Médiatudományi Könyvtárának 32. kötete, Merkovity Norbert tollából, aki művében a figyelemalapú politikai kommunikáció 21. századi kérdéseivel foglalkozik, különös tekintettel a politikai szereplők közösségi oldalakon történő megnyilvánulásaira és azok kölcsönhatásaira.

Újabb kellemetlenség ütötte fel a fejét a Facebook háza táján. A napokban robbant a hír, miszerint egy fejlesztés közben fellépő hiba miatt a legjelentősebb közösségi oldal magától átállította 14 millió felhasználó új posztjainál a javasolt alapbeállítást úgy, hogy az átállítás nélkül automatikusan nyilvános legyen. Ennek következtében közel egy hétig a figyelmetlen posztolók úgy osztották meg teljes nyilvánossággal a tartalmaikat, hogy azt eredetileg ismerősi körüknek vagy egy meghatározott csoportnak szánták. A Facebook a hibát ugyan elhárította, de a feszhasználók a sérelmezik magánszférájuk megsértését. De beszéltünk-e privacy sérelemről, ha csupán posztjaink nyilvánosságának mértékével van probléma?

Május 25-e óta az Európai Unióban szigorúbb és mindenekelőtt egységesebb az adatvédelmi szabályozás (General Data Protection Regulation – GDPR). A fogyasztóvédők azt várják az új szabályozástól, hogy az olyan hatalmas mennyiségű személyes adatot kezelő nemzetközi vállalatokkal szemben mint amilyen a Facebook, a Google, az Amazon stb. szigorúbb eszközökkel lehet majd fellépni. Eddig a nemzeti hatóságok lehetőségei igen korlátozottak voltak, hogy az ilyen internetes óriásokat adatkezelési gyakorlatuk megváltoztatására ösztönözzék.

Influencer lehet bárki. Nem csupán természetes személy, de bármilyen alak (állat vagy akár kitalált figura), aki a közösségi médiaplatformokon kialakított nagyszámú követettségét felhasználva reklámértékű, befolyásoló, valamely termék vásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére ösztönző tartalmakat oszt meg.

„Segway gázolt gyermeket a Budai Várban” adta hírül a ’lényeget’ a magyarországi online hírsajtó java szombaton (2018.06.02.). Ám ’hír’-ből csak a közlekedési eszköz (segway) és a helyszín (Tóth Árpád sétány) az igaz, minden más pedig hamis. Mi történt valójában és milyen tanulságai lehetnek e hírtorzulásnak egy olyan időszakban, amikor Európa és a világ éppen a fake news elleni harcát vívja?