Médiatanács,
Médiatudományi Intézet

Ha az interneten egy fotó szabadon hozzáférhető, akkor sem lehet a fotósa engedélye nélkül egy másik weboldalon közzétenni – hozta meg döntését (C–161/17) az Európai Unió Bírósága (EuB). Vagyis ha valaki letölt az internetről egy képet és felrakja egy másikra, szerzői jogot sért, akkor is, ha megadja a kép forrását.

Aktivisták örülnek az internetsemlegesség sikerének Európában. Az új EU-s útmutatás nem támogatja a másodosztályú internet kialakítását. Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC – Body of European Regulators of Electronic Communications) az Európai Parlament és a Tanács 2015/2120 [2015. november 25.] számú, a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról stb. szóló Rendeletéhez 2016. augusztus 30-án kiadott útmutatása az internetsemlegesség mellett kiállók törekvésének megvalósulását jelentheti, vagyis valamennyi adatcsomag interneten történő küldését egyenlő bánásmódban kell részesíteni.

Május 25-e óta az Európai Unióban szigorúbb és mindenekelőtt egységesebb az adatvédelmi szabályozás (General Data Protection Regulation – GDPR). A fogyasztóvédők azt várják az új szabályozástól, hogy az olyan hatalmas mennyiségű személyes adatot kezelő nemzetközi vállalatokkal szemben mint amilyen a Facebook, a Google, az Amazon stb. szigorúbb eszközökkel lehet majd fellépni. Eddig a nemzeti hatóságok lehetőségei igen korlátozottak voltak, hogy az ilyen internetes óriásokat adatkezelési gyakorlatuk megváltoztatására ösztönözzék.

A kötet célja, hogy az egyes európai államok médiaszabályozásának egyes szeleteit egymással egybevetetve mutassa be, valamint hogy azonosítsa és szintetizálja azt a közös minimumot, amely a különféle szabályozásokból kinyerhető.

A Grad-Gyenge Anikó és Sarkady Ildikó szerzőpáros által jegyzett átfogó munka beleillik a közös jogkezelési tanulmányok ismert sorába, de meg is haladja azokat. A kötet friss és részletes képet ad a vizsgált témáról, ami különösen nehéz feladat, hiszen a bírói gyakorlat, és uniós soft law folyamatos és gyors változásokon ment keresztül az utóbbi néhány évben is.

Megjelent Koltay András szerkesztésében a Gyűlöletbeszéd korlátozása Magyarországon. Alkotmányos és jogalkalmazói megközelítések, európai kitekintéssel című kötet.

Az európai demokráciákban a véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság tág teret enged a kommunikáció szabad folyásának, azonban ez a szabadság kitüntetett szerepe ellenére sem korlátlan. A kötet a magyar médiaszabályozást európai perspektívában tárgyalja, azaz az egyes területeit, intézményeit az Európai Unió és az Európa Tanács, valamint az e szervezetekben is meghatározó államok, pl. Nagy-Britannia, Németország, Franciaország szabályozási megoldásain, joggyakorlatán keresztül mutatja be, felvázolva az államok sajtó- és elektronikus médiaszabályozás-történetét, valamint a médiaszabályozás-elméleti alapokat is.

Az Európai Bizottság 2020 végén bocsátotta ki az Európai Demokráciára vonatkozó cselekvési tervét (Cselekvési terv), mely azokra a kihívásokra próbál választ adni, melyek a digitális környezetben az európai választások integritását, illetve az európai nyilvánosság működését veszélyeztetik. Noha közleményben feltárt veszélyek és kapcsolódó megoldási javaslatok az Európai Unióra és tagállamaira vonatkoznak, azokat tanulságos az amerikai elnökválasztás és a közösségi média viszonyán keresztül is szemlélni.