Az Európai Demokráciára vonatkozó cselekvési terv - az európai választások integritásának és az európai nyilvánosság védelme a digitális környezetben
Az Európai Bizottság 2020 végén bocsátotta ki az Európai Demokráciára vonatkozó cselekvési tervét (Cselekvési terv), mely azokra a kihívásokra próbál választ adni, melyek a digitális környezetben az európai választások integritását, illetve az európai nyilvánosság működését veszélyeztetik. Noha közleményben feltárt veszélyek és kapcsolódó megoldási javaslatok az Európai Unióra és tagállamaira vonatkoznak, azokat tanulságos az amerikai elnökválasztás és a közösségi média viszonyán keresztül is szemlélni.
A kép forrása: https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/new-push-european-democracy/european-democracy-action-plan_en
Ursula von der Leyen még az Európai Bizottság (Bizottság) elnök-aspiránsaként jelölte meg egyik fő politikai célkitűzéseként, hogy lendületet szeretne adni az európai demokráciának. Az elképzeléseit ismertető dokumentum 6. pontjában tett ígéret megvalósulásának tekinthető az Európai Demokráciára vonatkozó cselekvési terv kibocsátása, mely a demokrácia intézményének védelmét – vagy ahogy a közlemény fogalmaz – annak megfelelő működésének biztosításának, ellenállóképességének elősegítését tűzte célul.
Ennek részeként említi a közösségi média platformok jelentőségét az egyén, a társadalom és gazdaság vonatkozásában, melyekkel kapcsolatban ki szeretné zárni, hogy azokat „demokráciánk destabilizálására használják fel.” Valószínűleg arra Leyen sem számított, hogy az akciótervben leírt veszélyek és az arra adott megoldási javaslatok – az amerikai elnökválasztással összekapcsolódó nyilvánosság-korlátozásnak köszönhetően – milyen aktualitást kapnak 2021 januárjában.
A cselekvési terv tehát arra az előfeltevésre épít, hogy az európai demokrácia védelemre szorul a digitális környezetben. Javaslatai ugyanis a digitális térben azonosított veszélyekre próbálnak adekvát választ adni, amelyek két fő területre koncentrálnak: a választások integritására (értsd: szabad és tisztességes választások) és a nyilvánosság működésére (értsd: médiaszabadság és médiapluralizmus megerősítése és a dezinformáció elleni harc). A következőkben az akcióterv online nyilvánosságot érintő javaslatait vesszük sorra.
A közlemény által érintett egyik fontos kérdéskör a digitális nyilvánosság és választások kapcsolata, ezen a területen az online közösségi platformokon folytatott politikai beszédet (hirdetések és kommunikáció) szeretné átláthatóbbá tenni. A Bizottság a digitális szolgáltatásokról szóló rendelettervezethez (DSA) kapcsolódva, annak reklámozásra vonatkozó szabályait kiegészítve fog javaslatot tenni a támogatott politikai tartalmak szabályozására. Itt valójában arról van szó, hogy a politikai nyilvánosságot befolyásoló fizetett tartalmak ebbéli minősége egyértelmű legyen az uniós állampolgárok előtt.
A Cselekvési terv ezt oly módon próbálja meg elérni, hogy az „offline világban” megkövetelt és alkalmazott kötelezettségeket (így pl. a hirdető/kommunikátor egyértelmű azonosítása, a kommunikációra elköltött pénz, felelősségi kérdések stb.) szeretné lefordítani és alkalmazni az online környezetben. A jogalkotás azonban nem csak a hagyományos médiavilágban bevált és transzparenciát biztosító gyakorlatot szeretné átültetni, hanem reagálni kíván az online környezet sajátosságaira is, azzal, hogy a választói célcsoportok mikrotargetálását illetve a pszichológiai profilalkotás korlátozását helyezi kilátásba. Az utóbbi javaslatban tetten érhető a platformok által kezelt személyes adatok és azok politikai célú felhasználásával kapcsolatos aggodalom, amelynek hátterében a Cambridge Analytica botránya áll.
Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy az említett jogalkotási kezdeményezésnek van előzménye uniós szinten is. Ez pedig az online platformok által 2018 októberében jegyzett a dezinformáció elleni küzdelem érdekében létrehozott önszabályozói kódex (Kódex). A Kódexben a platformok által vállalt kötelezettségek egyike a politikai hirdetések azonosíthatóságának, átláthatóságának biztosítása, mely vállalás teljesülését a Bizottság az európai szabályozóhatóságokkal (ERGA) karöltve próbálta ellenőrizni a 2019-es európai parlamenti választásokkal kapcsolatban.
Az ERGA tárgyban készült jelentésének főbb megállapításai egyrészt arra mutattak rá, hogy noha a Kódexet jegyző platformok (Facebook, Twitter, Google) tettek erőfeszítéseket a kötelezettségvállalások végrehajtására, ugyanakkor az egyes online platformok a politikai hirdetéseket eltérő módon kezelik (gondolunk itt pl. az eltérő definíciókra, a nyilvános politikai hirdetéstár képzésével kapcsolatos problémákra). Az ERGA jelentés másrészt azt is kiemeli, hogy a platformok nem szolgáltattak olyan nyers adatokat, melyek alapján ellenőrizhetők a platformok jelentéseiben foglalt adatok.
A Cselekvési terv a választásokkal kapcsolatban – a fentieken kívül – két, a nyilvános kommunikációt érintő javaslatot fogalmaz meg. Egyik a szabad és tisztességes választásokat elősegítendő megerősítené választási időszakban a hagyományos médiára alkalmazott elveket, az egyenlő bánásmód és a kiegyensúlyozott médiamegjelenés elvét az online médiakörnyezetben. A másik javaslat arra irányul, hogy megvédje a polgári aktivitást, véleménynyilvánítást korlátozó gyűlöletbeszédtől, kiterjesztené rá, illetve a gyűlölet-bűncselekményekre az uniós bűncselekmények listáját.
A Cselekvési terv emellett az újságírói munkának kíván biztosabb környezetet teremteni. Ebben a tekintetben a Bizottság 2021-ben egy, az újságírók biztonságával foglalkozó ajánlás kibocsátását vállalja, másrészt küzdelmet hirdet az újságírók elleni stratégiai pereskedésekkel szemben (SLAPP), harmadrészt pénzügyi támogatást kíván nyújtani olyan projekteknek, melyek jogi és gyakorlati segítséget nyújtanak az újságíróknak.
Az átláthatóság jegyében a Cselekvési terv az európai média tulajdonosi szerkezetének transzparenciája biztosítása érdekében egy médiatulajdon-figyelőt kíván létrehozni és iránymutatásokat kíván kidolgozni a témában. Ez a törekvés nem egyedülálló, hiszen összhangban van a 2018-as AVMS irányelvmódosítással, mely jogalkotási lehetőséget kínált a tagállamoknak, hogy a média tulajdonosi szerkezetérének nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseket fogadjanak el (AVMS irányelv 5. cikk (2) bek.)
Végül, de nem utolsó sorban a közlemény a dezinformáció kérdéskörét tárgyalja két nagyobb körben. Egyrészt a külföldi beavatkozásokra koncentrálva szeretné javítani jelenleg meglévő eszköztárát, illetve új eszközöket szeretne bevezetni, amelyek lehetővé teszik az elkövetőkkel szemben a beavatkozással okozott költségek megtérítését.
A másik körben a dezinformációs tevékenység vonatkozásában a már említett Kódexben foglalt kötelezettségekkel kapcsolatosan fogalmaz meg javaslatokat. Ezek a javaslatok nem tartalmaznak újdonságot, hiszen az ERGA fent már említett monitoring jelentéseire, illetve a Bizottság 2020-as megállapításaira támaszkodnak. Ebben az egyik fő cél, hogy a DSA tervezetnek megfelelően az online platformok kötelezettségei és elszámoltathatósága egy társszabályozási keretben kerüljenek átdolgozásra. Ettől a Kódex végrehajtásának nagyobb hatékonyságát várja a közlemény. A Bizottság emellett azt vállalja, hogy útmutatót ad ki a gyakorlati kódex javítására 2021 tavaszán, és szilárdabb keretet hoz létre annak végrehajtásának nyomon követésére.