A véleményvezérek szabályozásának EU-s fejleményei
Az influenszerek (véleményvezérek) tevékenysége gazdasági aspektusai mellett számos médiajogi és platformszabályozási kérdést is felvet a mai napig. A korábban elfogadott releváns nemzetközi instrumentumokon túl (P2B-rendelet, DSA rendelet, AVMS irányelv, EMFA rendelet) a véleményvezérek mint online tartalomalkotók uniós szintű támogatása is igényként merült fel. Az Európai Unió Tanácsának a 2024. május 13–14-i ülésén jóváhagyott, a véleményvezérek online tartalomalkotóként való támogatásáról szóló következtetései az influencer-tevékenység szabályozásának új irányvonalait rajzolják ki.
Az influenszerek (véleményvezérek) tevékenysége gazdasági aspektusai mellett számos médiajogi és platformszabályozási kérdést is felvet a mai napig. A korábban elfogadott releváns nemzetközi instrumentumokon túl (P2B-rendelet, DSA rendelet, AVMS irányelv, EMFA rendelet) a véleményvezérek mint online tartalomalkotók uniós szintű támogatása is igényként merült fel. Az Európai Unió Tanácsának a 2024. május 13–14-i ülésén jóváhagyott, a véleményvezérek online tartalomalkotóként való támogatásáról szóló következtetései az influencer-tevékenység szabályozásának új irányvonalait rajzolják ki.
Kép forrása: https://www.europe-consommateurs.eu/en/shopping-internet/influencers.html
A Tanácsi következtetések kiindulópontja, hogy az influenszerek és az online tartalomkészítők a globális médiaökoszisztéma részét képezik. Mivel az influenszerek és online tartalomkészítők által használt közösségi média és videómegosztó platformok sok európai mindennapi életében jelen vannak, az influenszerek és az online tartalomkészítők hatással vannak az európaiak által rendszeresen fogyasztott online tartalmakra.
Erre tekintettel a Tanács a következtetéseiben megállapítja, hogy a véleményvezérek már jelenleg is technikai és kreatív készségeik segítségével állítanak elő és szerkesztenek tartalmakat. Emellett azonban médiatudatossági készségekkel is rendelkezniük kell ahhoz, hogy tisztában legyenek bizonyos lényegi kérdésekkel, mint a félretájékoztatás és a dezinformáció megosztása, az online gyűlöletbeszéd, az internetes megfélemlítés és más jogellenes vagy káros tartalmak potenciálisan negatív hatásai. A Tanács különösen felhívja a figyelmet a 18 év alatti véleményvezérek számának növekedésére, valamint arra, hogy a szülők és gondviselők felelősséggel tartoznak a gyermek influenszerek védelméért, a rájuk vonatkozó jogi kötelezettségeknek való megfelelésért.
Következtetéseiben a Tanács az alábbi sarokpontokat emeli ki:
- ösztönzi a tagállamokat, hogy működjenek együtt a véleményvezérekkel és azok kialakulóban lévő képviseleti szervezeteivel annak biztosítása érdekében, hogy az említettek tisztában legyenek a médiaökoszisztémában betöltött szerepükkel és a rájuk vonatkozó jogszabályokkal;
- felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a véleményvezérek uniós szintű támogatásának módjait, többek között a médiatudatosságra és a felelős online magatartásra összpontosító koherens szakpolitikai megközelítés révén, valamint a médiaoktatáshoz kapcsolódó meglévő uniós alapok és programok felhasználásával;
- felkéri mind a Bizottságot, mind a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki olyan szakpolitikákat és eszközöket, amelyek a véleményvezérek felelős magatartásának előmozdítását szolgálják, és támogassák az önszabályozó testületek vagy mechanizmusok létrehozását, beleértve a véleményvezérekre vonatkozó esetleges etikai kódex kidolgozását vagy más hasonló kezdeményezéseket;
- arra is felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy biztosítsák a véleményvezérek bevonását a médiapolitika azon vonatkozásainak alakításába, amelyek hatással lehetnek rájuk, ideértve a mesterséges intelligencia megnövekedett használatát.
Kép forrása: https://commission.europa.eu/live-work-travel-eu/consumer-rights-and-complaints/influencer-legal-hub_en
Fontos megjegyezni, hogy a véleményvezérek tevékenységének szabályozásában eddig a gazdasági, elsősorban fogyasztóvédelmi nézőpont volt uralkodó. Az Európai Unió Bizottsága már korábban létrehozta az Influencer Legal Hubot, amelynek célja az influencer tevékenységekre vonatkozó nemzeti és európai uniós szabályozásokról szóló tájékoztató anyagok összegyűjtése és bemutatása volt, videós képzések, jogi tájékoztatók, jogszabályok és az Európai Unió Bíróságán hozott döntéseinek ismertetése, valamint az egyéb érintett nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok bemutatása révén. Reklámjogi, fogyasztóvédelmi ajánlások (pl. EASA Ajánlásai, amelynek a hazai Önszabályozó Reklámtestület is tagja, avagy itthon a GVH Tájékoztatója) láttak napvilágot, de ezek mind megrekedtek a soft law szintjén.
Felismerte azonban a Tanács, hogy az influenszerek és az online tartalomkészítők hatása túlmutat kereskedelmi tevékenységükön, így tisztában kell lenniük ezzel a hatással, és rendelkezniük kell az ennek kezeléséhez szükséges készségekkel. Támogatni szükséges tehát őket a vonatkozó jogi kötelezettségek megértésében, valamint kognitív és etikai készségeik megerősítésében, amely pozitív hatással lehet mind a felhasználókra, mind a tartalomkészítőkre, és ezáltal hozzájárulhat a biztonságosabb online médiatér kialakításához.