Médiatanács,
Médiatudományi Intézet

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv tavaly elfogadott módosítása a reklámszabályozás terén is lényeges változásokat hozott, mindezt pedig az egyszerűség, célszerűség, szakszerűség és hatékonyság jegyében. E változások a hazai szabályozást három fő aspektusból érintik: a reklámidő, a termékmegjelenítés és a szponzorálás (támogató közlemények) vonatkozásában.

Az Európai Parlament (EP) 2018. október 2-án plenáris ülésén első olvasatban elfogadta az Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 20110/13 EU irányelv módosítását. Ezzel tulajdonképpen lezárult a 2016-ban indult jogalkotási eljárás, mely – 2007-et követően – ismét szélesebbre tárta az európai médiaszabályozás hatókörét. Hogy megértsük a jelenlegi módosítás jelentőségét érdemes távolabbi perspektívából – a 2007-es irányelv-módosítás viszonyában – rátekinteni magára a szabályozási folyamatra, annak motivációjára és jelentősebb eredményeire.

A Facebook ma egyike a talán leginkább megosztó közösségi szolgáltatásoknak. Csupán az elmúlt egy évben – gondolva a Cambridge Analytica adathalászati botrányára, vagy a napokban kirobbanó nézettségi manipulációra – számos olyan eset látott napvilágot, ami felvetette a piaci szereplővel szembeni keményebb fellépés gondolatát. Ennek eredményeként számos eljárás indult az elmúlt hónapokban a közösségi média szolgáltatóval szemben, ami nagyobb részt a Facebook kiterjedt adatgyűjtését és a nem megfelelő biztonsági intézkedéseinek számon kérését célozta.

Az Európai Unió Bírósága 2013. július 18-i ítéletében előzetes döntéshozatali eljárásában úgy határozott, hogy nem ellentétes az egyenlő elbánás uniós alapelvével az a nemzeti szabályozás, amely a reklámozásra fordítható adásidő vonatkozásában – az arányosság elvnek tiszteletben tartása mellett – a fizetős csatornák műsorszolgáltatóinak alacsonyabb időbeli korlátozást ír elő, mint a szabadon fogható csatornák műsorszolgáltatóinak.

Megjelent a Wolters Kluwer kiadóval közös szakkönyvsorozatunk legújabb kötete, Papp János Tamás A közösségi média szabályozása a demokratikus nyilvánosság védelmében című monográfiája, mely a közösségi oldalak és a szólásszabadság legfontosabb kérdéseivel foglalkozik.

Niilo Jääskinen főtanácsnok indítványában azt javasolja az Európai Bíróságnak, hogy utasítsa el a két nemzetközi futballszervezetnek a Törvényszék Labdarúgó-világbajnokság és Európa-bajnokság kizárólagos közvetítési joga tárgyában hozott ítéletei elleni fellebbezését.

Az Európai Parlament két bizottsága is tárgyalta az AVMS irányelv tervezetét, amely többek között javaslatot fogalmazott meg az irányelv tárgyi hatályának kibővítésére is. Érdemes belenéznünk a parlamenti munkába, hogy milyen álláspontok körvonalazódnak az említett szabályozási tárgykörben.

A címben foglalt kérdést az Európai Műsorszolgáltatási Unió (EBU) tette fel Szpunar főtanácsnok indítványa kapcsán, amely egy, az AVMS irányelv tárgyi hatályával kapcsolatos ügyben az Európai Bíróság döntését előkészítendő született. A főtanácsnok ugyanis – a vélemény megfogalmazója szerint – egyedi értelmezést adott az AVMS irányelv tárgyi hatályának, jelentősen leszűkítve annak hatókörét.