Médiatanács,
Médiatudományi Intézet

Alkotmánybíróság egyik friss döntése szerint a nyilvános helyen, akár egy bírósági tárgyaláson készült, nem sértő, az érintett közszereplőt tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az közérdeklődésre számot tartó eseményről szóló tudósításhoz kapcsolódik.

Két egyidejűleg bekövetkező jelentős személyi változás borzolja a kedélyeket az osztrák médiában. A legnagyobb fizetős osztrák napilap, a Kronen Zeitung belpolitikai szerkesztőségének vezetője és a harmadik legmagasabb példányszámban megjelenő fizetős osztrák lap, a Kurier főszerkesztője egyaránt távozik posztjáról.

Milyen mértékben érvényesülhet egy képzőművész véleményszabadsága? Erősebb-e az alkotó önkifejezéshez fűződő joga, mint más emberi méltósághoz fűződő joga? Milyen kapcsolatban áll a művészet a gyerekek jogaival?

„A sajtócikk címe a személyiségvédelmi fókuszú értékelés során nem képez egy egységet a sajtócikk többi részével” – írja az Alkotmánybíróság közleményében. Egy valótlan információkat tartalmazó sajtócikk címe kapcsán megindult polgári ügyben a Kúria álláspontjával szembehelyezkedve az AB lefekteti, hogy a közlés címének és magának az írásnak a jogsértő jellege minden esetben külön vizsgálandó.

A német Szövetségi Alkotmánybíróság azt vizsgálja, hogy az államnak és a politikai pártoknak nincs-e túl nagy befolyása a közszolgálati médiára.

A német Szövetségi Alkotmánybíróság megállapította, hogy csökkenteni kell az állami befolyást a ZDF közszolgálati televíziót felügyelő és irányító testületben.

Az Alkotmánybíróság határozatában elutasította a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének alkotmányjogi panaszát, amely a Kúria korábbi határozatának alaptörvény-ellenességét kifogásolta. Az ítélet szerint az Egyesület felelős a jogsértő kommentek közzétételéért.

Az Alkotmánybíróság döntött: az új Polgári Törvénykönyv 2:44. szakasza a „méltányolható közérdekből” fordulat nélkül lépett hatályba. A kitétel eltörléséért és alaptörvény-ellenességének megállapításáért korábban Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa fordult az Alkotmánybírósághoz.