A ZDF-államszerződés az Alkotmánybíróság előtt – avagy a németeknek is van söprögetni valójuk a saját házuk előtt
A német Szövetségi Alkotmánybíróság azt vizsgálja, hogy az államnak és a politikai pártoknak nincs-e túl nagy befolyása a közszolgálati médiára.
Az államszerződés akkor került a támadások sűrűjébe, amikor 2009-ben ez egyik főszerkesztő szerződését nem hosszabbították meg, habár az intendáns a hosszabbítást támogatta. Miután a tartományok az államszerződés reformjában nem tudtak megállapodni, Rajna-Pfalz és Hamburg az Alkotmánybírósághoz fordult.
A két tartomány mindenekelőtt a ZDF felügyelő grémiumának összetételét kifogásolta. Thomas Bellut, a ZDF-intendánsa szerint mindenfajta szerv közreműködése nélkül naponta olyan „döntések születnek”, amelyek közvetlenül a műsorokat is érintik. Kurt Beck, a ZDF igazgatótanácsának elnöke, Rajna-Pfalz korábbi miniszterelnöke szerint, a döntések többsége konszenzussal születik, de vannak kivételek, amikor „koncentrált politikai befolyás érvényesül”.
A sajtószabadság érvénysülése érdekében a közszolgálati médiát nem irányíthatja az állam, mondta Ferdinand Kirchhof, az Alkotmánybíróság alelnöke. Ebből következik „az államtól való tisztes távolság parancsa”. Ez azonban nem zárja ki, hogy az „állam képviselői tagságot vállaljanak a felügyeleti szervekben”. Az Alaptörvény azonban megtiltja, hogy az elektronikus média „állami célok eszközévé váljon, és hogy az állam képviselői meghatározó befolyást szerezzenek a műsorkínálat terén”.
Jelenleg úgy néz ki a helyzet, hogy a 77-tagú TV-tanácsban (Fernsehrat), amely a programokat felügyeli, és az intendánsokat választja, 35 tag (45%) közvetlenül az állami szférához sorolandó. A többi tag kiválasztásában is szerepet kap azonban az állam. Az egyesületek képviselőit az egyes szervezetek által megnevezett hármas listából a tartományi miniszterelnökök választják ki. Nagy az állam befolyása a 14-tagú igazgatótanácsban is, amelynek feladata a költségvetés elfogadása és az intendáns javaslata alapján az igazgatók és főszerkesztők választása.
Vezető politikusok a múltban többször személyi döntéseket hoztak és a ZDF programpolitikájába beleavatkoztak. A Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet 2013 elején összeállított sajtószabadság-listáján Németország a 17. a vizsgált 179 országból, és ezzel Európában a középmezőnyben foglalt helyet.
Az Alkotmánybíróság eddigi vizsgálatai és nyilatkozatai alapján az várható, hogy a jelenlegi állapotok nem tarthatók. Döntés a jövő évben várható.