Az Alkotmánybíróság (AB) elutasította azt az alkotmányjogi panaszt, amelyet a Kúria kommentekkel összefüggő Pfv.IV.20.217/2012/5. számú ítélete ellen nyújtottak be. A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert a Kúria korábbi ítélete elmarasztalta a jó hírnévhez fűződő jogok megsértése miatt. Az egyesület által működtetett honlapon megjelentetett hozzászólások a Kúria határozata értelmében súlyosan sértőek, és lealacsonyítóak.

Az AB azt vizsgálta, hogy a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságágának alaptörvény-ellenes korlátozását jelenti-e a megelőző bírósági határozatokban foglalt jogértelmezés.

Az Alkotmánybíróság elsődleges kérdése az volt, hogy felel-e az internetes oldalon közzétett kommentek tartalmáért az indítványozó, ha nem volt tudomása a jogsértő tartalomról. Az AB határozatában több kiindulópontra is rámutatott.

Egyrészt alkalmazandónak vélte korábbi határozataiban vett megállapításait, így itt is kifejezésre juttatta, hogy az Alkotmány (Alaptörvény) a szabad kommunikációt biztosítja és védi, tekintet nélkül érték- vagy igazságtartalmára. A szabad vélemény azonban az AB szerint (mint minden alapjog) korlátozható, a vele szemben mérlegelendő jogokat korlátozóan kell értelmezni. Az internet nem jogmentes terület, az internetes kommunikációban tanúsított emberi magatartások és formák a jogi szabályozás tárgyát képezhetik. A jelen ügyben vizsgált moderálás nélküli hozzászólást lehetővé tevő honlap működtetése a véleménynyilvánítás ilyen fóruma, a vélemények ütköztetésének online terepe. A sajtószabadság nem a vélemény tartalmát védi, hanem a vélemény eljuttatását a nyilvánossághoz. A sajtószabadság a vélemények közlésének folyamatát és eszközeit védi. Ezért sajtónak tekinthető minden eszköz, amely ezt szolgálja, és ilyen lehet az internetes portál is. A sajtószabadság értéket képvisel, amelynek védelme a többi alapjog értékeivel együtt, az egész alkotmányos rend védelmébe és fenntartásába ágyazva valósul meg. Az internetes oldal fenntartójának/működtetőjének felelőssége kétségtelenül korlátozza az internetes közlésekre is kiterjedő sajtószabadságot.

Az AB szerint az alapjog korlátozás alkotmányossága akkor állapítható meg, ha az alapvető jog más alapvető jog érvényesülése, vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával történik. Az állam akkor nyúlhat ehhez az eszközhöz, ha másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el. A szabályozás alkotmányosan indokolt célt – a személyiségi jogok, egyáltalán a közlésekkel érintettek jogainak védelmét – követi. Az igazolható cél mellett alkalmas is a cél elérésére, mert az üzemeltető felelőssége nélkül az érintett a bekövetkezett sérelméért aligha kaphatna elégtételt. Ami kétséges lehet az AB szerint, az a korlátozás arányossága. A jogsértő közleményekért való felelősség független a moderálástól: egyedül a jogsértő közlés tényén alapszik. Az AB szerint a moderálást nem végző oldal fenntartójával szemben a jogsértés megállapítása arányos. Az Alkotmánybíróság a sajtóorgánum felelősségét a személyiségi jogok védelmében eddig is alkotmányosnak tartotta. Az AB ezen indokokból a panaszt elutasította.

A határozathoz Paczolay Péter párhuzamos véleményt, Stumpf István pedig különvéleményt fűzött.

Paczolay Péter párhuzamos véleményében hiányolja a többségi véleményből a konkrét ügy körülményeinek részletesebb elemzését és az üzemeltetői felelősség differenciálását. Álláspontja szerint fontos, hogy a kérdéses komment beazonosítható vagy névtelen személytől származik-e, hiszen „a  névtelen felhasználói kommentek az esetek túlnyomó részében eleve nem képesek jelentős jogsérelmet okozni”. Az is jelentős körülmény, hogy a jogsértő kommentre tekintettel mikor alkalmazzák a szubjektív jogkövetkezményt (kártérítés, sérelemdíj). Ehhez kapcsolódóan az AB elnöke kimondja, hogy a felróhatóság körében „az felel meg a szólásszabadság korlátozása arányosságának, ha kizárólag a kifogásolt bejegyzés jelzést követő eltávolítását (notice and take down) követeljük meg.”

Stumpf István alkotmánybíró különvéleményében lényegében szintén a felelősségi esetek differenciálását hiányolja a többségi véleményből (álláspontja szerint az objektív felelősségi alakzatnál arányosabb/enyhébb jogkövetkezmény a honlap üzemeltetőjének mögöttes felelőssége a kommentet szerző személyének sikertelen azonosítása esetén vagy az ún. notice and take down rendszer alkalmazása), és nem tartja kielégítőnek a honlap üzemeltető objektív felelősségének arányossága melletti többségi érveket. A különvéleményt megfogalmazó alkotmánybíró hozzáteszi, hogy „a többségi indokolás fent hivatkozott részében nem azonosíthatóak teljesen világosan azok az ismérvek, amelyeknek megfelelő internetes oldalakkal szemben érvényesíthető a jelen ügyben a többségi indokolás által arányosnak minősített felelősségi alakzat.”

A kritikák szerint az Alkotmánybíróság döntésének hatására visszaszorulhatnak a világhálón zajló közéleti viták, ami új irányt jelölhet ki a digitális média számára. Az EBESZ sajtószabadságért felelős biztosa megjegyezte: „A nemzetközi normák és legjobb gyakorlatok alapján csak akkor van szükség a tartalomszolgáltatók felelősségre vonására a harmadik személyek által bejegyzett kommentek miatt, ha tudomásuk volt a kommentek sértő voltáról, és megtagadták azok eltávolítását”.

Összességében nem jósolható meg előre, hogy az AB szóban forgó határozata okoz-e lényegi változást az internetes véleménynyilvánításban, de az tény, hogy az AB feladat elé állította azoknak az internetes oldalak üzemeltetőit, akik lehetővé teszik hozzászólások közzétételét, mert egyértelműen kimondta, hogy a közlés jogszerűségének megítélése nem függ az előzetes moderálástól, és az internetes oldal üzemeltetője felelőssé tehető egy általa közvetített jogsértő gondolatért. Nádori Péter, az Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének  elnökének véleménye szerint a határozatnak lehet akár az is a következménye, hogy a bíróságok a továbbiakban komment-ügyekben a felületek működtetőit ugyan felelősnek mondják ki egy-egy valóban jogsértő hozzászólásért, de mivel a nullához közelítő sérelemdíjat állapítanak meg, a gyakorlati következmény végül is csupán az adott komment törlése lesz majd.  Nádori felhívta a figyelmet arra is, hogy ugyanebben az ügyben az Emberi Jogok Európai Bíróságán, Strasbourgban is várható még idén döntés.