Médiatanács,
Médiatudományi Intézet

Az elfeledtetésért való küzdelem legfrissebb állomásaként két brit férfi indított küzdelmet a Google óriásvállat keresési találatainak eltávolításáért. Céljuk a bűnösségüket tartalmazó információk Google keresőből történő eltávolításának elérése volt. Az ügy néhány hete lezáródó szakaszában az angol Legfelső Bíróság ítéletében kimondta: a Google köteles eltávolítani az egyik kérelmező adatait.

A Sun című napilap a labdarúgó Európa bajnokság ideje alatt egy fényképet közölt az angol válogatott focista, Wayne Rooney fiáról, aki az Egyesült Királyság és Izland közötti mérkőzés alatt a lelátótéren édesapjáért szorított. A képek tanúsága szerint Kai Rooney könnyek között, szomorúan vette tudomásul a vesztes meccs eredményét. A szülők a képek közzététele miatt perelnek.

Az Európai Parlament állásfoglalása szerint politikai védelmet kell garantálni az Európai Unió területén az NSA korábbi szerződéses munkatársának.

Connecticut kormányzója májusban írta alá azt a törvényt, amely más államokhoz hasonlóan megtiltja, hogy a munkáltató a munkavállalóitól megkövetelje közösségi oldalaikhoz tartozó információkhoz való hozzáférés biztosítását, felhasználóneveik és jelszavaik felfedését.

Az angol bírói fórumok döntése szerint egy házasságtörő celebpár személyazonosságát a magánélet fokozott védelme miatt az angol sajtó nem hozhatja nyilvánosságra. A bíróságok szerint ez akkor is így van, ha más államokban az információ elérhető, ezért tulajdonképpen már Angliában is ismert és elterjedt. A valóság és a jog viszonya.

Egy Facebook-poszt alapján tegnap látott napvilágot a sajtóban az a hír, mely szerint Budapesten, a Bajcsy-Zsilinszky úton egy parkoló kisbuszban felnőttfilme(ke)t forgatnak. A kisteherautó rakterét egyoldalú üvegfalakkal úgy alakították át, hogy kívülről lehetetlen belátni, azonban bentről minden látszik ami az utcán folyik. Ez pedig azt jelenti, hogy bárki aki elsétál az autó mögött, szereplője lehet egy pornófilmnek.

Veszélyben a magánszféra és az adatbiztonság. Nem hogy nem árt, hanem egyenesen kötelező tudatában lennünk annak, hogy milyen közegben élünk. Számos intő jel mutatja meg, hogy milyen szélsőséges eseteket produkál az információs társadalomban a technika fejlődése.

Az elmúlt napokban külföldi és magyar nyelvű hírek tömege jelent meg a Cambridge Analytica és a Facebook részvételével kirobbanó botrányról. Ezek mindegyike a Facebook olyan mértékű népszerűség-csökkenését prognosztizálja, mely – a médiavisszhangok szerint – még Mark Zuckerberg politikai terveit is lenullázza. Kérdés azonban, hogy valóban példaértékű megrendülésről beszélhetünk-e, illetve, hogy valóban ez az első kiemelkedő eset, ahol egy online óriásvállalat mulasztása, vagy vélhetően „csalárd”adatgazdálkodása terítékre kerül?