Már Connecticut-ban is törvény védi a munkavállalók közösségi fiókjait
Connecticut kormányzója májusban írta alá azt a törvényt, amely más államokhoz hasonlóan megtiltja, hogy a munkáltató a munkavállalóitól megkövetelje közösségi oldalaikhoz tartozó információkhoz való hozzáférés biztosítását, felhasználóneveik és jelszavaik felfedését.
Ezzel Connecticut is beállt azon amerikai államok sorába, akik jogszabályban rendezik a munkavállalók közösségi fiókjainak munkáltatóval szembeni védelmét. Egyre több olyan esetről hallani ugyanis, ahol a munkáltató arra kötelezi dolgozóját, hogy az adja meg Facebook-os, Youtube-os vagy Twitter-es felhasználói fiókjához tartozó jelszavát, hogy a munkáltató ellenőrizni tudja, milyen információkat tesz közzé, valamint hogy nem oszt-e meg másokkal bizalmas munkahelyi információkat.
A törvény a belépési adatok átadására kötelezésen kívül tiltja, hogy a munkáltató előírja vagy arra kérje a munkavállalót vagy az állásra jelentkezőt, hogy jelenlétében lépjen be személyes közösségi fiókjához tartozó közösségi oldalra vagy hogy elfogadjon bármilyen felkérést vagy ismerősnek jelölést, melyet a munkavállaló nem szeretne. A törvény emellett tiltja, hogy bármilyen hátrány érje a munkavállalót azért, mert megtagadja a hozzáférést személyes fiókjához, vagy hogy az állásra jelentkező esetleges felvételét emiatt tagadják meg.
A jogszabály nem tiltja, hogy a munkáltató arra kötelezze a munkavállalót, hogy az általa biztosított, üzleti célú közösségi fiókhoz tartozó jelszavakat átadja, vagy ahhoz biztosítsa a hozzáférést. Sőt, elismerve az ilyen oldalak adott esetben komoly üzleti értéket képviselő mivoltát lehetőséget biztosít a munkáltató számára, hogy szankcionálja (esetleg el is bocsájtsa) azt az alkalmazottat, aki a munkáltató közösségi oldaláról bármilyen bizalmas információt kiszivárogtat vagy saját célra lemásol. Amennyiben a munkáltató tudomására jut olyan információ, mely alapján alapos lehet a gyanú, hogy a munkavállaló megszegi ezt a törvényt (vagy az ilyen közösségi oldalakkal kapcsolatos más állami vagy szövetségi jogszabályt) önálló vizsgálatot is indíthat a munkavállaló ellen.
Amennyiben a munkáltató megsérti a törvényben foglaltakat, a munkavállaló a Munkaügyi Biztoshoz (Labor Commissioner) fordulhat. A Biztos a felek meghallgatása után pénzbírsággal sújthatja a munkáltató. Az első jogsértés esetén a bírság felső határa 500 dollár, minden további jogsértés esetén azonban a felső határ már 1000 dollár. A bírság mellett a Biztos kötelezheti a munkáltatót, hogy a munkavállalót újra alkalmazza, felvegye, vagy hogy pénzbeli juttatást, vagy más, általa megfelelőnek ítélt jóvátételt fizessen meg.
Jelenleg az Egyesült Államok 14 államában létezik hasonló jogszabály. Colorado, Ilinois, Louisiana, Montana, New Jersey, Oklahoma, Tennessee, Virginia, Washington és Wisconsin államokban a fentiekhez nagyon hasonló jogszabályokat vezettek be az elmúlt 2 év során. Arkansas, Maryland, Új Mexikó és Oregon államokban pedig a munkavállalókra vonatkozó védelmen felül a (felső)oktatási intézmények tanulóinak és dolgozóinak közösségi fiókjait is külön jogszabály védi. A probléma aktualitását egyébként az is jelzi, hogy az említett 14 állam mellett, majdnem mindegyikben felmerült a kérdés a törvényhozás részéről. Egy részükben a törvényjavaslatból végül nem született jogszabály, de nagyon sok államban folyamatban van hasonló szabályozás megalkotása.