Edward Snowden 2013-ban hatalmas botrányt kavart az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtési szokásainak kiszivárogtatásával. Ahogyan az korábban kiderült, az NSA adatszerző tevékenysége Európáig nyúlt: brit és német politikusok telefonbeszélgetéseit is lehallgatták, és rögzítették. A dokumentumok szerint az NSA adatszerzése ilyen esetekben három módon zajlott: egyrészt a PRISM nevű program segítségével, amelynek keretében cégekkel együttműködve, azok tudomásával és beleegyezésével az adott cég infrastruktúrájába építették be a „kém” eszközöket, másrészt az úgynevezett „upstream” adatgyűjtés révén, amikor a hírszerzés kívülről figyeli a kommunikációt, harmadrészt pedig a kívülről meg nem figyelhető kommunikációból eddig kevéssé feltárt módon informatikai behatolással szereznek adatokat.

Snowden a leleplezési botrány kirobbanása óta száműzetésben él Moszkvában. Az Európai Parlament azonban október 29-én plenáris ülésén elfogadta azt az állásfoglalást, amely politikai védelmet garantálna számára az Unió területén. Az állásfoglalás nem csak a védelmét biztosítaná Snowden számára, hanem kifejtette azt is, hogy a Parlamentet számos uniós állam tömeges lehallgatásai is aggasztják, valamint a képviselők felhatalmazták az Európai Bizottságot arra, hogy gondoskodjon az európai állampolgárok adatainak Amerikai Egyesült Államoktól való védelméről. Az állásfoglalást a Parlament 342 (53%) - 274 (42%) arányban elfogadta, 29 képviselő nem szavazott.

A Parlament döntésének korábbi előzményei is voltak, hiszen a Parlament már 2013-ban plenáris ülésén megbízta az állampolgári jogokkal, bel- és igazságüggyel foglalkozó bizottságot (LIBE) az adatszerző tevékenységgel kapcsolatos vizsgálat lefolytatására. A határozat szerint az Európai Unió államai kötelezően ejtik a jövőben az Edward Snowden ellen esetlegesen felhozott vagy felhozni kívánt vádakat, védelmet nyújtanak számára, továbbá megtagadják a harmadik felek számára történő kiadatását is.

Mindennek jogi alapját az emberi jogok nemzetközi védelme érdekében végzett tevékenysége adja. Ezzel szemben az amerikai a Fehér Ház júliusban elutasította azt a két éve indított petíciót, amelynek aláírói azt kezdeményezték, hogy Edward Snowden részesüljön elnöki kegyelemben. Az amerikai vezetők szerint az adatszerző tevékenység a „PATRIOT törvény” rendelkezése szerint jogszerű volt.

Az említett törvényt a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után vezették be, és rendelkezései alapján lehetővé tette a telefonbeszélgetések lehallgatását, az e-mail üzenetek elolvasását és a banki tranzakciók figyelemmel követését. A hatóságok és a titkosszolgálatok így akarták kiszűrni ugyanis a terroristagyanús személyeket és megelőzni egy újabb terrorcselekmény végrehajtását az Egyesült Államok területén. Snowdent az Egyesült Államokban a Kémkedésről szóló törvény (Espionage Act of 1917) rendelkezései szerint kívánják Bíróság elé állítani, amely tiltja az államtitkok felfedését.

Snowden tevékenysége ellentmondásos. Az amerikai vélekedés szerint egyértelműen az Amerikai Egyesült Államok törvényeivel szembehelyezkedő kém, európai értékek szerint megítélve azonban az emberi jogok védelmezője is lehet, mivel tevékenységével hozzájárult ahhoz, hogy az USA emberi és személyiségi jogokat eltipró gyakorlata lelepleződjön, és esetlegesen jogi eszközök segítségével, valamint az emberek tudatosabb számítógép használatának esetleges kikényszerítésével személyes adatainkat jobban őrizzük, óvjuk a jövőben. Személyének védelme, valamint jogainak biztosítása ezért kiemelt feladat, ahogyan ezt az Európai Parlament határozatának szóban forgó tervezete is mutatja.