Bár az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. májusában tartott ülésén megfogalmazta azon véleményét, hogy az Európai Bizottságnak nagy hangsúlyt kellene  helyeznie a felhőalapú számítástechnikára a kkv-k érdekében, és képzéssel, finanszírozással elő kellene segítenie, hogy hozzáférjenek ehhez a technikához, az Eurostat 2014. december 9. napján megjelent közleménye szerint amíg az Európai Unióban a cégek 19 százaléka vesz igénybe valamilyen felhőalapú szolgáltatást, Magyarországon ez az arány mindössze 8 százalék.

A felhő alapú számítástechnika (angolul „cloud computing”) a számítástechnika egy olyan ágazata, amelyben a szolgáltató a szolgáltatás üzemeltetési részleteit elosztva, a felhasználótól elrejtve tartja fenn, melyeket a felhasználók hálózatokon keresztül érhetnek el. A technika egyik előnye, hogy a hálózatra való kapcsolódáshoz további hardver-eszközre nincs szükség, csupán internet-hozzáférés kell, mellyel csaknem az összes – legalább tíz főt foglalkoztató – vállalkozás rendelkezik. Mi lehet azonban az oka annak, hogy ezt a költséghatékony újítást a társaságok – összességét tekintve – vonakodva vezetik be?

A közlemény szerint azon vállalkozások képviselői, akik használják a felhő-alapú számítástechnikát, úgy nyilatkoztak, azért nem terjesztik ki annak alkalmazását, mert tartanak a biztonsági kockázatoktól. A szolgáltatást nem használó társaságok esetében pedig a fő indok az, hogy az informatikai szolgáltatások vonatkozásában nem rendelkeznek elegendő információval, valamint, esetükben is felmerül a biztonsági kockázatoktól való félelem, továbbá az alkalmazandó jog bizonytalansága, illetve az adatok tárolásának problémája.

A felmerülő aggályokra gyorsan reagálva a franciaországi  Informatika és a Szabadságjogok Kérdésével foglalkozó nemzeti bizottság (Comission Natilonale de l’informatique et des libertés, a továbbiakban: CNIL) már egy hónappal az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság fenti véleményének megjelenését követően öt pontba szedett – francia és angol nyelven egyaránt hozzáférhető – ajánlás-csomagot fogalmazott meg azon vállalatok számára, akik a felhőalapú szolgáltatások bevezetését tervezik. Emellett kiadott egy minimális követelményrendszert a szolgáltatás igénybevételére irányuló szerződés lényeges tartalmi elemeiről is. Az a széleskörű tapasztalat alakult ugyanis ki, hogy a megbízó vállalatok számára a szolgáltatók feltételei – különösen a tárolni kívánt adatok további sorsát illetően – sokszor átláthatatlanok. A CNIL, bevezetőjében megfogalmazott álláspontja szerint lényeges szempont, hogy a társaságok, különösen a kkv-k a szolgáltatás igénybevétele során több ajánlat tartalmát összehasonlítva, a gazdasági, jogi és technikai feltételeket gondosan mérlegelve, körültekintően válasszák ki a megfelelő szolgáltatót, ezért az ajánlások alatt a konkrét teendők rövid felsorolása is megtalálható.

Az első számú ajánlás szerint a megbízónak pontosan azonosítania kell, hogy milyen adatokat, eljárásokat, illetve szolgáltatásokat telepítene a felhőbe, a második ajánlás szerint pedig pontosan meg kell határoznia a számára fontos technikai, illetve jogi biztonsági követelményeket is, ehhez kapcsolódva, – harmadikként – szükséges elemeznie a szóba jöhető kockázatokat, annak érdekében, hogy meghatározhassa a társaság számára nélkülözhetetlen biztonság mértékét. Ezt követően meg kell határozni, hogy milyen típusú felhő a legalkalmasabb (szolgáltatási modell szerint, illetve üzemeltetés szerint), majd végül ki kell választani a legmegfelelőbb garanciákat ígérő szolgáltatót.

Mint arra az Eurostat kutatása is rámutatott, azon európai állomokban, ahol a cégek nem élnek a felhő-alapú számítástechnika nyújtotta lehetőségekkel, ennek oka elsősorban a szükséges információ hiánya. A megfelelő Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság honlapján nem a jelen cikk megjelenésének időpontjában nem található hasonló tárgyú ajánlás. Nem kizárt, hogy több magyarországi kkv döntene a felhő-alapú technika alkalmazása mellett abban az estben, ha az illetékes hazai szervek hasonló ajánlásokat tennének közzé a korszerű és költséghatékony informatika használata érdekében.