Médiatanács,
Médiatudományi Intézet

A Facebook ma egyike a talán leginkább megosztó közösségi szolgáltatásoknak. Csupán az elmúlt egy évben – gondolva a Cambridge Analytica adathalászati botrányára, vagy a napokban kirobbanó nézettségi manipulációra – számos olyan eset látott napvilágot, ami felvetette a piaci szereplővel szembeni keményebb fellépés gondolatát. Ennek eredményeként számos eljárás indult az elmúlt hónapokban a közösségi média szolgáltatóval szemben, ami nagyobb részt a Facebook kiterjedt adatgyűjtését és a nem megfelelő biztonsági intézkedéseinek számon kérését célozta.

Május 25-e óta az Európai Unióban szigorúbb és mindenekelőtt egységesebb az adatvédelmi szabályozás (General Data Protection Regulation – GDPR). A fogyasztóvédők azt várják az új szabályozástól, hogy az olyan hatalmas mennyiségű személyes adatot kezelő nemzetközi vállalatokkal szemben mint amilyen a Facebook, a Google, az Amazon stb. szigorúbb eszközökkel lehet majd fellépni. Eddig a nemzeti hatóságok lehetőségei igen korlátozottak voltak, hogy az ilyen internetes óriásokat adatkezelési gyakorlatuk megváltoztatására ösztönözzék.

2013-ban vette kezdetét Kalifornia államban az a per, mely során magánszemélyek a Yahoo! .Inc technológiai óriás email-elemzési gyakorlatát bírálták. A csoportos keresetet benyújtók azzal érveltek, hogy a nem Yahoo klienst használó felhasználók által küldött levelek átvizsgálása a cég felhasználási feltételeinek elfogadása nélkül történt. Az ügy 2016 januárjában közös megállapodással zárult, eredménye azonban számos aggályos kérdést hagy maga után.

Szereplők: Egy 31 éves amerikai rendszergazda és egy 27 éves osztrák jogász. A történet nem egy amerikai blockbuster forgatókönyvi alapja, nem Kondor Vilmos következő krimijének külföldi történetszála, hanem a valóság.

Obama elnök környezetéből elismerték, hogy az Egyesült Államok számos újonnan felfedezett online biztonsági rést titokban tart, hogy azokat kémkedésre használhassa fel. Azzal érvelnek, hogy a „zero-day vulnerabilities” nem-kihasználása egyoldalú leszereléssel érne fel.

A több mint három éve előkészítés alatt álló új adatvédelmi szabályok tárgyalásában június közepén fontos előrelépés történt. A Tanács döntését követően utolsó fázisába lép a jogalkotási folyamat. Az új európai uniós szabályok jó eséllyel fogják majd alakítani a globális gyakorlatot is, és az egységes adatvédelmi szabályozás a digitális piac működése szempontjából is kiemelten fontos.

A terrorizmus elleni harc Magyarországra is begyűrűzött és már itthon is felmerültek az Apple-FBI-ügy jogi és technikai kérdései. A héten startup kategóriában innovációs díjat kapott a CryptTalk elnevezésű hívástitkosító alkalmazás az Országgyűlésben rendezett ünnepségen, pedig néhány napja még a magyar kormány arra utalt, betiltanák az olyan eszközöket, melyek ellehetetlenítik a hatóságok adatmegismerését.

Nyolcezer eurós pénzbüntetésre ítélte a párizsi büntetőbíróság Bernard Squarcinit, a francia titkosszolgálatok egyik korábbi vezetőjét, amiért 2010-ben törvénytelenül szerezte meg a Le Monde újságírójának forrását. Az ügyészség ötezer eurós bírság kiszabását kérte, a bíróság azonban súlyosabb ítéletet hozott, hangsúlyozva ezzel az újságírói forrásvédelem jelentőségét.