5 kérdés, amit fel kell tenni az internettel kapcsolatban
Az amerikai kormány valóban legálisan figyeli meg az egyszerű állampolgárokat? Aki ki akar bújni „a hálózat csapdájából”, azt csak félig illegálisan teheti? Az anonim netezés egy lehetőség azoknak, akik védelmet szeretnének az interneten egyre agresszívabban tolakodóbb cégektől? Vagy egy egyszerű drogdíler-csatorna? Létezik-e még internetszabadság?
Egy amerikai portál szerint az anonim webes aktivitásokat biztosító Tor keresőszoftver számos felhasználója beszámolt nekik arról, hogy az egyik legnagyobb tengerentúli infokommunikációs szolgáltató cég – a Comcast – azzal fenyegette felhasználóit, hogy megszünteti szolgáltatását, ha az előfizetői nem hagynak fel – az egyébként legális – Tor szoftver használatával. A Tor egyébként korábban rossz szolgáltatóként (Bad ISP) listázta a Comcastot, vagyis azok között a cégek között tüntette fel, akik nem támogatják a Tor futtatását.
A Tor
A Tor egy olyan szoftver és nyitott hálózat, amely elvileg biztosítja, hogy a felhasználók internetes tevékenységei ne legyenek követhetőek. A szoftver az adatforgalmat más csatlakozott internet felhasználókon keresztül juttatja el a felhasználóhoz, így téve lehetetlenné, hogy a kormány vagy valamely piaci cég hozzájusson a személyek forgalmi adataihoz. A Tor-t eredetileg az amerikai tengerészet fejlesztette ki, elsősorban azért, hogy az állami szféra hálózaton belüli hivatalos kommunikációjának megfelelő védelmet biztosítson. Ma már számos célból használják magánemberek is: újságírók, jogászok és a civil szféra képviselői. A Tor számos alkalmazást kínál, amelyekkel egyes szervezetek és az emberek úgy oszthatnak meg egymással tartalmakat, hogy közben a magánszférájuk nem sérül. Az átlagember számra azért hasznos a Tor használata, mert így megvédheti saját magát és családtagjait attól, hogy a szolgáltatók információt szerezzenek róluk, vagy, ingyenes üzenetküldő szolgáltatásokhoz csatlakozzanak akkor is, ha ezt az internetszolgáltató egyébként blokkolja vagy korlátozza.
A DeepDotWeb cikke szerint a Comcast egyik képviselője a Tor szoftvert törvénytelennek minősítették és azt mondták előfizetőiknek, hogy annak használata ellenkezik a cég elveivel.
A Tor-t több mint 1,2 millióan használják, és egyre népszerűbb mióta Edward Snowden kirobbantotta az NSA egyszerű állampolgárokat is érintő kémkedési botrányát. A fiatal hekker azóta külföldre menekült az amerikai igazságszolgáltatás elől, ám vannak olyan tekintélyes források, akik szerint a botrányt leleplező amerikai férfi magatartása nem bűncselekmény, hanem adatvédelmi hőstett.
Ismert azonban, hogy az anonimitást biztosító Tor kétségtelenül az online drogkereskedelem kedvelt csatornája is.
Önmagában a Tor szoftver letöltése nem illegális, hiszen az embereknek számos törvényes oka lehet arra, hogy anonim módon akarjon a weben böngészni, anélkül hogy bárki által visszakövethető lenne, hogy milyen oldalakat látogatott meg a keresés során. A Comcast a portálon megjelent cikk szerint azt kommunikálja a felhasználói felé, hogy aki ezt a szoftvert használja, az „illegális szolgáltatást” használ. Az amerikai infokommunikációs szolgáltató egyik ügyfélszolgálati munkatársa állítólag azt mondta egy beszélgetés során az egyik előfizetőjüknek, hogy „azok a felhasználók, akik az anonimitás útján védeni akarják magukat, általában nem a legtörvényesebb célokat akarják elérni, így cégüknek joga van a szolgáltatást megszüntetni, felfüggeszteni vagy akár megbírságolni azt, aki törvényt sért. Van még kérdése? Köszönjük, hogy megkereste a Comcast ügyfélszolgálatát, szép napot kívánunk!”
A panaszos, aki ezt a beszélgetést nyilvánosságra hozta azt is elmondta, hogy korábban a Comcast többször is érdeklődött aziránt, hogy a Tor-on keresztül milyen oldalakat látogat. A társaság szóvivője azonban közleményében cáfolta a vádakat mondván, hogy ők csak jogerős bírósági ítélet birtokában figyelik felhasználóik internetes adatforgalmát.
A hálózatsemlegesség biztosítja, hogy az internet nyílt platformként működjön, ami alapvető a véleménynyilvánítás szabadságának szempontjából is. A szakértők szerint korábban az internet feltétlen szabadságára nézve egyedül az állam jelentett veszélyt, mára már a piaci szereplők is korlátozó hatással lehetnek és vannak arra, hogy milyen tartalom vagy szolgáltatás juthat el a felhasználóhoz a világhálón. Kérdés azonban hogy ilyen környezetben beszélhetünk-e még az internet szabadságáról.