Kép forrása

A Facebook nagy port kavaró botrányáról, – melyről szinte lehetetlen nem tudomást szerezni – elég annyit ismertetni, hogy még 2015-ben egy Aleksandr Kogan nevű, korábban a Cambridge Egyetemen dolgozó kutató a Facebook engedélyével saját kutatásához készített egy "thisisyourdigitallife" alkalmazást, tehát egy olyan applikációt, mellyel a letöltő megnézheti milyen információkat, digitális lábnyomokat osztott meg magáról a világhálón. A Facebookkal való megegyezésen túllépve a kutató azonban a körülbelül 270,000 felhasználó adatait tartalmazó adatbázist továbbította a Cambridge Analytica nevű politikai adatkezeléssel és szolgáltatással foglalkozó cégnek, mely az átadott adatokat később többek között a Donald Trumpot erősítő célzott kampány működtetéséhez használta fel. A Facebook tehát az app adatgyűjtő jellegéről tudott, mindössze a harmadik félnek való adattovábbítás történt annak tudtán kívül. A jelenlegi sajtóértesülések szerint a Facebook még 2015-ben kérte a céget, törölje a rendelkezésre álló adatokat, de ez azóta sem történt meg.

A Facebook alapítója végül a napokban elismerte a cég felróhatóságát, mely az adatok nem megfelelő védelmében nyilvánult meg, majd a szolgáltatás adatkezelési gyakorlatának felülvizsgálatára tett ígéretet.

Az eset miatt az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is vizsgálatot indított, illetve az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani meghívta Mark Zuckerberget, hogy személyesen is garantálja, hogy a szolgáltatást használó 500 millió európai állampolgár adatait nem használhatják fel a demokrácia manipulálására. A Parlament ez utóbbi megnyilvánulása emlékeztethet minket arra, hogy a Facebook neve nem most vetődik fel először a demokrácia manipulálásának kérdése kapcsán.

Ugyan más tekintetben, de az már a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány után is parázsvitát eredményezett, hogy a Facebook hirdetési struktúrája és az álhírek terjedésével kapcsolatos elégtelen küzdelme hogyan volt képes pozitívan befolyásolni Donald Trump megválasztását. Ahogyan a The Guardian is írja, a mikro-targetálás segíthette elő, hogy akár olyan választók is elérhetővé váljanak, akik mozgósítására más úton nem lett volna képes a kampánygépezet.

A Facebook adatkezelési politikájának öncélúságáról pedig a kevéssé ismert belgiumi vizsgálat is szolgáltathatott volna már tanulságokat. Az ügyben, mely még 2015-ben robbant ki, egy belga vizsgálat egyértelművé tette, hogy a Facebook az olyan weboldalakon, ahol megtalálható annak „like” gombja akkor is képes böngészési adatokat, sütiket gyűjteni, ha a felhasználó épp nem használja, vagy nem is regisztrált tagja a szolgáltatásnak. A joghatósági problémák miatt a Facebook ebben az ügyben sikeresen hárította a süti és egyéb adatokra vonatkozó támadásokat, ugyanis az Európában dublini központtal rendelkező céget nem kényszeríthette intézkedésre a belga hatóság.

A Facebook emellett – megelőzve az angolszász területeken kirobbanó botrányt már számos egyéb adatvédelmet célzó „támadásnak” is ki volt téve, annak problémás gyakorlata miatt. Ezek közül érdemes megemlíteni például az 1995-ös adatvédelmi irányelv alapján létrehozott 29. munkacsoport tevékenységét, amely egyik célja a szintén Facebook tulajdonban lévő Whatsapp csevegő-alkalmazás megtévesztő adatkezelési politikájának vizsgálata volt. A több mint 1 milliárd taggal rendelkező alkalmazás ugyanis képes volt a felhasználónevek egyeztetésére különböző platformokon, és megosztotta azok telefonszámait és egyéb adatait a Facebookkal. A Facebook a szokásos „take it or leave it” válasszal próbálta meg eltolni magától a felelősséget, holott – mint azt a munkacsoport is jelzi – előre „bepipált” jelölőnégyzeteken keresztül nem tekinthető önkéntesnek az adatkezelés. Fontos megjegyezni továbbá, hogy Németország bírósági ítéletben szólította fel a Facebookot általános szerződési feltételeinek módosítására is.

A Facebook körül kibontakozó adatvédelmi pánik tehát egyáltalán nem tekinthető meglepőnek. Az már a korábban felsorolt példákból is látszik, hogy a közösségi médiaalkalmazás az általa birtokolt összes platform tekintetében igyekezett növelni a rendelkezésre álló felhasználói adatok mennyiségét, melyet gyakran a jogszabályoknak csak látszólag megfelelő technikákon keresztül volt képes érvényesíteni. A Facebook így – habár egyes felmérések szerint már népszerűségének alkonyán – mind az Egyesült Államokban, mind Európában képes volt az akár több platformról generált és egységesített felhasználói adatokat tömeges mennyiségben gyűjteni és rendelkezésre bocsátani.

Érdekes kérdés, hogy miért pont most robbant ki oly mértékű botrány a vállalatóriás körül, amikor már korábban is számos eljárást kezdeményeztek Európa szerte. Különös továbbá, hogy a Trump kampány sem most először kerül terítékre, igaz abban az esetben a közösségi média általános hirdetési funkciói játszottak szerepet és nem egy konkrét republikánus megbízással működő politikai adatelemzéssel foglalkozó cég számára történt adatszivárogtatás.

Az pedig a jövő egy másik kérdése, hogy egyáltalán beszélhetünk-e a Facebook birodalom alapjainak széteséséről, vagy pusztán egy olyan időszakos válságot látunk, mely már a Google, vagy az Apple háza táján is megesett. Gondolhatunk itt például a Google versenykorlátozó politikájával kapcsolatos európai eljárásokra, vagy az Apple termékekkel kapcsolatos 2017. decemberi hírekre, melyek szerint a vállalat szándékosan csökkenti telefonjai akkumulátorainak élettartamát.

Felvetődik a kérdés, hogy elegendő lesz-e a Facebooknak – hasonlóan a többi internetes vállalatóriáshoz – bejelentenie adatkezelési politikájának megváltoztatását, ahogyan azt a cégalapító meg is tette a napokban, vagy igaza lesz a befektetőknek és a cég tőzsdei összeomlására lehet számítani. Ez utóbbit a cég adatpolitikájának nagymértékű megváltoztatása, illetve a politikai vonatkozások kétes kimenetele következtében a reklámokból származó bevételek jelentős mértékű megcsappanása okozhatja.

Mindezek mellett, jelen eset súlyosságát növeli – azzal együtt, hogy az adatszivárogtatás e formája egyáltalán nem volt váratlan a Facebook részéről – a vállalat ellen indított perek kiemelkedő mennyisége. Az online tér történelmében talán még soha nem látott mértékű ellenállás bontakozott ki egy online platformmal szemben, mely nem csak a hatóságok eljárást, de magánvádas eljárások tömkelegét is eredményezheti. Továbbra sem egyértelmű ugyanakkor, hogy ez a válság a Facebook megrendülését okozhatja-e, vagy csak némi átrendeződésre lesz szükség.

Véleményem szerint az eset a cég adatkezelési politikájának oly mértékű megváltoztatását eredményezi majd, mely megnyugtatja az amerikai társadalmat, egyben biztosítja a befektetők érdekeinek fenntartását is.

Varga Árpád