Médiatanács,
Médiatudományi Intézet

Megjelent a Médiatudományi Intézet Médiatudományi Könyvtárának 16. kötete, amely elsősorban a közszolgálati médiatartalmak határon túli fogyasztásával foglalkozik.

Az elemzés a korábbiaknál magasabb absztrakciós szinten vállalkozik az érintett nemzeti közösségek tagjainak médiahasználata és identitás-módosulásai terén tapasztalható kölcsönhatások vizsgálatára.

Ezúttal öt magyarlakta régió, a kárpátaljai, a horvátországi, a muravidéki, a felvidéki és a vajdasági magyar médiarendszereinek bemutatására vállalkoztunk.

A médiafogyasztás és a nemzeti identitás megőrzése közötti összefüggések vizsgálata összetett feladat, mindazonáltal olyan kérdéskör, amely méltán foglalkoztatja az érintett közösségek tagjait. Ezt a felfokozott érdeklődést tapasztaltuk Kárpát-medencei körutunk újabb két állomásán, a felvidéki Nagykaposon és a kárpátaljai Beregszászon is.

Bár az elhúzódó és szövevényes válság kapcsán Ukrajnáról nap mint nap olvasunk híreket, viszonylag kevés információnk van, hogyan csapódik le mindez a kárpátaljai magyarok mindennapjaiban. Különösen igaz lehet ez olyan speciális területeken, mint a kisebbségi média működése. Vajon milyen hatással van a kiélezett válsághelyzet az amúgy sem túl irigylésre méltó helyzetben lévő kárpátaljai médiára és nem utolsó sorban a médiamunkásokra, az újságírókra? Erről kérdeztük Kovács Elemért, a KárpátInfo hetilap munkatársát:

A napilapként megjelenő Kárpáti Igaz Szó kritikussá vált az aktuális kijevi és kárpátaljai hatalmat illetően, a legnagyobb kárpátaljai magyar hírportál, pedig közvetve bár, de alig titkoltan oroszbarát irányvonalat vett fel.

Az utóbbi évtizedben drámai módon megnövekedett az internet-hozzáférés és -használat a határon túli magyar közösségek körében is, amely alapjaiban változtatta meg az információhoz való jutást és egyáltalán a kommunikációt a legeldugottabb szórvány-településeken is.