– Az elmúlt 25 év folyamán kialakult médiastruktúra – ebben ma már a kínálat legnagyobb részét a nem állami kiadásban megjelenő sajtóorgánumok teszik ki – a lassan egy éve tartó feszült kelet-ukrajnai viszonyok következtében nem változott lényegesen. Valójában szinte valamennyi lapnál a példányszámok csökkenése figyelhető meg,  ám ez a csökkenés nem haladja meg a korábbi példányszám 10.20 %-át. Mintegy két évvel ezelőtt már szó volt arról, hogy az állami lapok megszűnnek. Ebben a vonatkozásban a járási újságok kerültek igen nehéz helyzetbe, mivel azok 75-80 %-ban támogatott költségvetéssel gazdálkodtak. Csupán egyetlen jellemző példa: a Beregi Hírlap, amely a Beregszászi járásban jelenik meg magyar és ukrán nyelven, olvasótáborának jelentős részét elveszítette. Húsz évvel ezelőtt még a magyar nyelven kinyomtatott példányok meghaladták az ötezret, ma már az ezret sem érik el.

– Érzékelhető –e valamilyen változás saját lapjánál, a KárpátInfonál? Próbáltak –e valamilyen módon alkalmazkodni az új helyzethez?

– Ami a KárpátInfot  illeti, egy év alatt közel ezerrel csökkent a példányszáma. Másfél évvel ezelőtt minden héten 10300 példányt nyomtattunk, jelenleg 9200 példányban jelenik meg. Jogos az a kérdés, hogy talán a feszült háborús helyzetre tekintettel változtatni kellett volna a lap struktúráján. Ám sok vívódás után a szerkesztőbizottság úgy döntött, hogy lényeges változtatásoknak nincs értelme. Mivel hetilapról van szó, és a legfrissebb híreket amúgy sem tudnánk közölni, elvetettük ezt az ötletet.  Úgysem versenyezhetnénk például a  hírportálokkal, ezek száma az utóbbi két évben jelentősen megnőtt. Legalább négy-öt magyar nyelven is megjelenő hírportál próbálja a friss hírek iránti olvasói igényt kielégíteni. Jellemző, hogy ezek kénytelenek – lehet olykor szándékosan is teszik – kellően nem ellenőrzött híreket is közölni. Megállapítható, hogy az elektronikus média nem csupán a gyors információáramlást segíti elő, hanem az álhírek gyors terjesztését is.

– Az elmúlt hetek fő helyi híre volt, hogy Kárpátaljára látogatott és a magyar kisebbség képviselővel is tárgyalásokat folytatott Hennagyij Druzenko, a kormány etnikai és nemzetiségpolitikai megbízottja. Brenzovics László, parlamenti képviselő erről így nyilatkozott: „Ukrajna fennállása óta ez az egyik első olyan találkozó, amelyen a kormány arra törekszik, hogy meghallgasson bennünket egy nemzeti kisebbség, egy etnikum képviselőiéként az elképzeléseinkről, a törekvéseinkről” – valóban ennyire mérföldkőnek tekinthető ez a látogatás?

– A kormánymegbízott látogatása kétségkívül fontos dolog. Ám ne tulajdonítsunk neki a kelleténél nagyobb jelentőséget. Hisz emlékezzünk csak rá, a KMKSZ vezetői Juscsenko államelnöksége idején már kötöttek megállapodást az ország első emberével, s a dokumentumban foglaltakból vajmi kevés valósult meg. Az UMDSZ szintén kötött megállapodást Janukoviccsal, ám ez a paktum sem hozott lényeges változásokat a kárpátaljai magyarság életében. Nyilvánvaló, hogy most új helyzet állt elő azzal, hogy Brenzovics László, a KMKSZ elnöke Porosenko elnök pártszövetségének színében bejutott az ukrán parlamentbe. Amúgy a kárpátaljai magyarok, akik teljes mellszélességgel támogatják azt, hogy Ukrajna valóban az európai értékeket magáénak valló jogállammá váljon, minduntalan szembesülnek olyan nacionalista kinyilatkoztatással, amelyekről joggal vélheti úgy, hogy ezek nem a demokratikus Európába vezető út egyengetését segítik elő.

A kárpátaljai magyar közösség és médiája tehát igyekszik megőrizni integritását és nyugalmát az elhúzódó válság közepette. Nem tud és nem is akar beleszólni a nagy történésekbe, hiszen kicsiny perifériának számít, mind Keletről, mind pedig Nyugatról nézve.