A 2011/12-ben megvalósított médiakutatásunk után 2014 során módunk nyílt egy új, némileg más nézőpontból felépített adatfelvételre.

Az akkori eredményekből készült átfogó, összehasonlító elemzést két kötetben tettük közzé  (MK 2 és MK 9), amelyekben felvázoltuk a határon túli magyarság médiafogyasztásának főbb jellemzőit és számos értékrend-mutató segítségével megpróbáltunk rámutatni a szerteágazó tendenciák összefüggéseire az identitással.

Külön tanulmányokban foglalkoztunk a határon túli magyar médiahasználati gyakorlattal nemek, korcsoportok, és a közösségi értékekhez való viszony szerint.

Végül elemzés készült a médiahasználat-struktúrák és az identitás viszonyrendszeréről.

Az új, 2014. évi kutatás során a korábbi, a médiatartalmak befogadójára összpontosító szemlélet helyett magukra a médiumokra irányítottuk figyelmünket. Még konkrétabban, a fő hangsúlyt arra helyeztük, hogy az anyaországból sugárzott – főként közszolgálati – médiatartalmak milyen fokú elfogadásra vagy elutasításra, érdeklődésre vagy éppen érdektelenségre találnak a vizsgált magyar közösségek különböző rétegeinek körében.

A kapott eredmények kiértékelésében és bemutatásában felbecsülhetetlen értéket jelentettek azok az adatsorok, amelyeket korábbi – több mint másfél évtizedre visszamenő – kutatásokból meríthettünk.