A médiahasználat és a közösségi értékrend kölcsönös összefüggéseit bemutató elemzésünk során alkalmazott segédváltozók közül utolsóként a kettős állampolgársághoz való viszony szerinti megoszlásokat mutatjuk be, amelyek ugyancsak igen jelentős regionális eltéréseket mutatnak.

Arra a kérdésre, hogy a megkérdezett és családja kérvényezte, illetve kérvényezni fogja-e a magyar állampolgárságot, nem meglepő módon a Felvidéken kaptuk a legtöbb nemleges választ (52%) a választ megtagadók száma is itt volt a legmagasabb (27%), így az „igenre” mindössze szűk 19% jutott. Nyilván szoros összefüggésben a témával kapcsolatban szélsőségesen ellenséges szlovák belpolitikai közeggel, valamint a felvidéki magyarság több vonatkozásban is kimutatható asszimilációs érintettségével, az ott élő magyarok közül csupán kevesebb, mint minden ötödik válaszadó szándékozik élni a magyar állampolgárság megszerzésével. Ez négyszer kisebb részarány, mint amit a vajdaságiak esetében regisztráltunk, ám az erdélyieknek is a kétharmada, a kárpátaljaiaknak pedig a fele kíván élni a lehetőséggel.

Szociodemográfiai és identitásváltozók szerint az eddigiek során látottakhoz képest a kettős állampolgársággal kapcsolatban mértük a legarányosabb megoszlásokat. Korcsoportok szerint három régióban is elsősorban a fiatalok és középkorúak kívánják kérelmezni a magyar állampolgárságot, és e tekintetben csupán a Felvidéken átlag feletti az idősek részaránya. A többi változót tekintve – a regionálisan számottevően eltérő arányokhoz viszonyítva – mindenütt hasonló tendenciákat tapasztaltunk. Eszerint az állampolgárság iránti érdeklődés egyenes arányban nő az iskolai végzettség fokával, az anyagi helyzet javulásával, a stabil munkapiaci helyzettel, valamint a települések nagyságrendjével.