Médiatanács,
Médiatudományi Intézet

A rendszerváltozás előtt a Bécsi Naplót csak jól elrejtve lehetett becsempészni a Vasfüggöny mögé. Nem csupán Magyarországon, az utódállamokban is vörös posztónak számított a hatóságok szemében. Pedig olvasták az Anyaországban, Erdélyben, Pozsonyban és Újvidéken is. Igaz, elég kevesen és rendszertelenül, de egy-egy példány kézről-kézre járt és az ott olvasott cikkek sokáig témául szolgáltak az ellenzéki értelmiségi beszélgetésekben.

Tulajdonost váltott a legjelentősebb vajdasági szerb nyelvű napilap, az újvidéki Dnevnik; a múlt évben újraindított Szerbiai Nemzeti Kisebbségi Alapból az idén 77 médium kapott támogatást; a nemrég közzétett elemzések szerint a szerbiai nyomtatott sajtón belül a hetilapokra jellemző inkább a kormánykritikus hangvétel, míg a napilapok inkább semlegesek.

Számos okból kerülhetnek veszélybe a kisebbségek nyelvhasználati jogai a környező országokban – ezt már megszokhattuk. Nem ritka a nyílt diszkrimináció, az államnyelv erőltetése, egyéb törvény erejével kikényszerített korlátozás, de a listavezető mindig és mindenhol az anyagi források szűkösségére való hivatkozás.

A Médiatudományi Intézet gondozásában megjelent a négy legnagyobb határon túli magyar közösség médiafogyasztását és annak a nemzeti identitáshoz fűződő sokrétű viszonyát bemutató kiadvány

Megjelent a Médiatudományi Intézet Médiatudományi Könyvtárának 16. kötete, amely elsősorban a közszolgálati médiatartalmak határon túli fogyasztásával foglalkozik.

Az elemzés a korábbiaknál magasabb absztrakciós szinten vállalkozik az érintett nemzeti közösségek tagjainak médiahasználata és identitás-módosulásai terén tapasztalható kölcsönhatások vizsgálatára.

Ezúttal öt magyarlakta régió, a kárpátaljai, a horvátországi, a muravidéki, a felvidéki és a vajdasági magyar médiarendszereinek bemutatására vállalkoztunk.