A határon túli magyarság körében mért meglehetősen nagyarányú internet-lefedettség a vizsgált régiókban jelentősen szóródik a különböző társadalmi rétegek szerint. Nem meglepő, hogy a fiatalok és a középkorúak körében magas értékeket mértünk, azonban azt tapasztaltuk, hogy az idősebb korosztály is igyekszik lépést tartani: Erdélyben és Kárpátalján is mintegy 34% azok aránya ebben a korcsoportban, akiknek háztartásában van internet-kapcsolat. A Felvidéken és a Vajdaságban az idősebbek több mint fele nyilatkozott ugyanígy.

Szintén nem meglepő, hogy a magasabb szintű iskolai végzettséggel együtt jár az internet-hozzáférés nagyobb mértéke is, a különbségek azonban a részleteket tekintve régiónként igen jelentősek. Míg például Erdélyben az általános iskolai végzettségűeknek mindössze 19,7%-a rendelkezik internet-hozzáféréssel, Kárpátalján ez a szám már 39,3%, Felvidéken és a Vajdaságban pedig 60% feletti. Valamennyi régióra jellemző viszont, hogy a legmagasabb végzettségűek körében az internet-előfizetés aránya megközelíti vagy meghaladja a 90%-ot.

Felmérésünk szerint a vagyoni helyzet élezi ki leginkább a különbségeket. A legnehezebb anyagi körülmények között élők Erdélyben, Kárpátalján és a Vajdaságban 10% alatti mértékben rendelkeznek csupán internettel, és részarányuk a legsűrűbb lefedettséggel bíró Felvidéken sem éri el a 15%-ot. Mindez azt jelzi, hogy az internet-használattal járó ráfordítás ugyan bizonyos rétegek számára túlságosan nagy anyagi terhet jelent, az összkép mégis azt mutatja, hogy a túlnyomó többség családi költségvetésének egyre inkább szerves részét képezik az ezzel kapcsolatos kiadások. Ezt bizonyítja, hogy a szegényeknél alig jobb anyagi helyzetben lévő alsó-középosztály tagjai már 52–66%-ban rendelkeznek internettel (a felvidéki e kategóriába tartozóknak több mint kétharmada). Ugyancsak ez a tendencia érvényesül a szociális helyzet szerint is, hiszen az internet még a válságos munkanélküli érintettségű háztartásokban is 35–60%-ban megtalálható.

Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy az internet a vizsgált közösségeket alkotó rétegek túlnyomó többsége számára egyre inkább a mindennapi lét alapkellékévé vált. Ennek markáns példáját láthatjuk abban is, hogy a felső-közép anyagi helyzetűek háztartásaiban az internet-ellátottság közelít a 100%-hoz, míg a gazdagok körében az összes régiót tekintve egyetlen olyan családot sem találtunk, ahol hiányzott volna az internet-hozzáférés.

A településtípusok tekintetében azt tapasztaltuk, hogy egyre kevésbé fontos, hogy faluban, kisvárosban vagy nagyobb városban él-e valaki, az internethez való hozzáférésben alig van jelentős különbség. A markáns kivétel Erdély, ahol a falusiak még mintegy 30%-kal kevesebb arányban jutnak kapcsolathoz, mint a nagyobb települések lakói, de ez az arány már Kárpátalján is ennek a fele, a két másik régióban pedig egyáltalán nincs különbség. A hátrány viszont a technikai minőségben is megmutatkozik: a kistelepülésekre sokkal inkább jellemző a régi, betárcsázós internet-kapcsolat, míg a szélessávú hozzáférés kevésbé elterjedt.

Végezetül arra vessünk egy pillantást, hogy régiók szerint hogyan alakult az internetkapcsolattal nem rendelkezők, valamint az internetet egyáltalán nem használók részaránya. Az eddig elmondottak fényében nem meglepő, hogy ezzel kapcsolatban is azt látjuk: az erdélyi és a kárpátaljai helyzet mondható a legkevésbé jónak. Utóbbiaknak abból a szempontból a legrosszabb a helyzete, hogy körükben több mint minden ötödik válaszadónak nincs sem otthon, sem a munkahelyén internet-kapcsolata, amely részarány a többi régióban mindössze 6 és 12 százalék között mozog. Az erdélyiek viszont a „soha nem internetezik” kategóriában állnak magasan az első helyen, hiszen a többi régiót nagyságrendekkel megelőzve körükben megdöbbentően nagy arányban, 41%-ban nem használták még az internetet. Miután ebben a régióban a válaszadók csupán 12%-a nem rendelkezik internetkapcsolattal, mindez egyben azt is jelenti, hogy az erdélyiek 28,5%-a annak ellenére nem internetezik soha, hogy otthonában, vagy a munkahelyén van működő internet. Közel hasonló a vajdasági felnőtt családtagok esete is, ahol a 30%-ot meghaladja azok részaránya, akik sosem interneteznek, annak ellenére, hogy csupán 8,6%-uk nem rendelkezik internetkapcsolattal. A gyermekkorúak a várakozásoknak megfelelően mindegyik régióban lényegesen többet interneteznek szüleiknél. Leginkább a felvidékiek, akik közül csupán 7,9% nem használja az internetet. Ehhez képest az erdélyi és kárpátaljai gyerekek csaknem háromszor többen nem jutnak internethez, míg a vajdaságiak közül minden hatodik tartozik ebbe a kategóriába, ami az összes régiót tekintve lényegesen kisebb arány, mint azt a szülők esetében tapasztaltuk.