Médiatanács,
Médiatudományi Intézet

A televíziónak a legnagyobb a súlya továbbra is a véleménypiacon. A helyi és a regionális témák terén a napilapok vezetnek.

Egy hónapig a nemzetközi sajtó figyelme jórészt az oroszországi labdarúgó-világbajnokság felé irányult. Nem mondható el, hogy a VB különösebb szép játékot hozott. Amivel mindenképpen különleges, az az, hogy nemzetközi nagy tornán először alkalmazták a videobírót mint a játékvezető által igénybe vehető technikai segítséget. Múlt vasárnap a döntő lejátszásával befejeződött a futball-világ, de talán egyáltalán az egész világ egyik legnagyobb érdeklődéssel követett eseménye.

A nyomtatott sajtó bevezetése az onlájn világba fából vaskarikának tűnik, a brit kiadói szövetség (Professional Publishers Association – PPA) konferenciája azonban nem hályogkovácsok ötletbörzéje volt. Új üzleti modell lehet a hibridsajtó.

A CD Projekt Red, a világ egyik legismertebb lengyel játékszoftver fejlesztő cége 2021. február 9-én vált zsarolóvírus támadás áldozatává. A cég maga jelentette be, miszerint a napokban üzenet érkezett a rendszer szerveire, amelyben a rendszerbehatolást végzők „váltságdíj” fizetésére szólították fel a vállalat vezetőit az eltulajdonított tartalmak visszaszolgáltatásáért cserébe. A támadás több fontos dokumentumot, köztük forráskódokat, személyi anyagokat, könyvelési és befektetői kapcsolati adatokat is érintett. A behatolás végül a rendszerfájlok darkweben való eladásával végződött. Ez az ügy talán a játékipar egyik legnagyobb zsarolóvírus támadása volt, amely számos tanulsággal szolgál a kiberbűnözési fenyegetettség értékelése tekintetében.

II. rész – Az online tanulásról

Az internet új dimenziókat nyitott a tudományos kutatás és a felsőoktatás számára is. Ennek körében szóltunk előző bejegyzésünkben a világhálón és a világháló segítségével folytatott tudományos tevékenységekről, most az internet által támogatott (elsősorban felnőttképzési és felsőoktatási) tanulás lehetőségeiről – és mindezek jogi és minőségi kérdéseiről – említünk néhány gondolatot.

A legújabb, 2017 év végi felmérések eredményei szerint a közösségi médiaszolgáltatók elbuktak a fiatalkorúak védelmében – írja a The Guardian brit lap –, holott a fiatalok tőlük várnak segítséget az internetes megfélemlítésekkel és zaklatásokkal szemben. Az olyan neves közösségi médiavállalatok, mint a Facebook, Snapchat és a Twitter a kezdetek óta főbűnösként kiáltatnak ki a cyberbullying jelenségének elterjedésében, hiszen platformot biztosítanak olyan internetes abúzusoknak, amelynek évről évre egyre többen esnek áldozatul.

Az egész hírolvasó világ megdöbbent a halott kisfiú fényképe láttán, és ismét lángra lobbant a vita arról, hogy a hírszolgáltatóknak vajon szabad-e ilyen témájú felvételeket közzétenniük? Befolyásolja-e a döntéshozókat egy-egy sokkoló felvétel, és ha igen, vajon milyen irányba?

A dolgok internete (internet of things, rövidítve: IoT) kifejezés az internet fejlődésének azon már részben megvalósult szakasza, amelyben nem csak „klasszikus” számítástechnikai eszközök, hanem más (adott esetben teljesen hétköznapi) dolgok is kapcsolatba léphetnek egymással, illetve kapcsolódhatnak a világhálóra.