Médiatanács,
Médiatudományi Intézet

A 2018. szeptemberében elfogadott új európai szerzői jogi irányelv várhatóan komoly hatással lesz a közösségi tartalom-megosztó portálok működésére. Melyek az elfogadott tervezet azon pontjai, amelyek az érintett cégek esetében a legtöbb vitát indítják?

Ha az interneten egy fotó szabadon hozzáférhető, akkor sem lehet a fotósa engedélye nélkül egy másik weboldalon közzétenni – hozta meg döntését (C–161/17) az Európai Unió Bírósága (EuB). Vagyis ha valaki letölt az internetről egy képet és felrakja egy másikra, szerzői jogot sért, akkor is, ha megadja a kép forrását.

A Médiatudományi Intézet gondozásában megjelent a a média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásait bemutató kiadvány.

A kötet eltérő megközelítésből igyekszik vizsgálni a médiajog és a szerzői jog kapcsolatát, a szerzők (Kiss Zoltán és Szivi Gabriella) szakítani kívánnak azzal a szemlélettel, amely a véleményszabadságban és a művészeti önkifejeződés szabadságában láttatja a szerzői jog és a médiaszabályozás közös kapcsolódási pontját.

A Médiatudományi Könyvtár legújabb, immáron 20. köteteként megjelent Mezei Péter „Jogkimerülés a szerzői jogban” című kötete, mely a jogkimerülés fejlődésének bemutatásán keresztül segít eligazodni a szerzői jog aktuális kérdéseinek egy igen speciális területén.

A Grad-Gyenge Anikó és Sarkady Ildikó szerzőpáros által jegyzett átfogó munka beleillik a közös jogkezelési tanulmányok ismert sorába, de meg is haladja azokat. A kötet friss és részletes képet ad a vizsgált témáról, ami különösen nehéz feladat, hiszen a bírói gyakorlat, és uniós soft law folyamatos és gyors változásokon ment keresztül az utóbbi néhány évben is.

A Médiatudományi Könyvtár 24. köteteként jelent meg Grad-Gyenge Anikó hiánypótló értekezése, mely a szerzői jog egy messzemenően speciális területével, a filmalkotások szerzői jogi helyzetével foglalkozik.

A Médiatudományi Intézet Médiatudományi Könyvtárának 26. kiadványaként megjelent Hajdú Dóra „A törvény által előírt közös jogkezelés a magyar és francia szerzői jogban” című kötete. A kötet a szerzői jog szövevényes hálójának egyik sarokkövét, a közös jogkezelés rendszerét mutatja be a magyar, illetve a francia szabályozás elemzésének, összevetésének segítségével.