A kötet a technológiai fejlődés és a műalkotások nemzetközi terjesztése során felvetődő egyedi szervezeti és szabályozási kérdéseket tisztázza, mely a közös jogkezelés, mint jogalkotói akaraton alapuló nemzetközi rendszer vizsgálatát foglalja magában. Vizsgálja többek között, hogy milyen jogi keretek között, milyen formában jönnek létre ezek a szervezetek, milyen jogviszony van a jogosultak és a szervezet, illetve a szervezet és a felhasználók között, s a törvény által előírt közös jogkezelési esetkörökre is különös figyelmet fordít. Tisztázza emellett a törvény által előírt közös jogkezelés fogalmát és foglalkozik az egyéni és közös jogkezelés közötti eltérésekkel is.

Az olvasónak lehetősége nyílik továbbá nem csak arra, hogy a szerzői jog kollektív természetéről véleményt formálhasson, hanem arra is, hogy megismerje a jogalkotó által tágan vagy épp szűken értelmezett vagyoni jog gyakorlásának kereteit. A kötet ennek megfelelően a kötelező közös jogkezelés jogintézményét egy korábban nem, vagy csak kevésbé vizsgált szempontból, a jogkezelési mód korlátozó vagy jogérvényesítést kiterjesztő jellegének előtérbe helyezésével elemzi, és emiatt külön figyelmet fordít az egyes vagyoni jogok ismertetésére is.

A kötet a nemzetközi és uniós jog beható ismertetése mellett két nemzeti szabályozást is figyelembe vesz. Tárgyát alapvetően a magyar és francia nemzeti szerzői jog elemzése adja.