A szerkezetileg és tartalmilag is logikusan felépített mű a film és a jog összefonódó területének olyan következetes elemzését adja, mely egy síkba helyezi a nehezen összekapcsolható médiajogi, adójogi, közigazgatási és természetesen szerzői jogi szabályokat. Kimerítően értékeli és hasonlítja össze a hatályos hazai szabályozás és a nemzetközi egyezményes szabályok tartalmi különbözőségeit, mely segít eligazodni, mind a mű hasznosításának jogi eszközei, mind a művek hasznosításának alapját képező szerzői, előadói és előállítói jogok útvesztőjében.

A szerző a megfilmesítési szerződések jogintézményének bővebb kifejtésére is vállalkozik. Ennek keretében elemzi többek között a filmhez felhasznált, előzetesen már meglévő művekre vonatkozó jogszerzés esteit is, de kitér olyan különösen érdekes kérdésekre is, mint a remake jogok helyzete. A szerzői jogi törvény hatálya alá tartozó kérdésekben, így a sugárzási jogtól egészen a lehívásra hozzáférhetővé tételig szintén kiterjedt ismereteket továbbít, választ ad tehát a technológia legújabb vívmányai által felvetett jogi dilemmákra is.

A mű kiemelkedő érdeme cizellált logikai felépítése és a friss adatok körültekintő értékelése. Megfelelő hangsúllyal és mértékben alkalmazza ugyanis a szakma által kiadott legújabb statisztikai megállapításokat, illetve tájékoztatást ad későbbi, a kiadvány lezárásakor még nem elérhető kimutatásokról is.

A mű külön értéke a korábbi magyar szabályozás és a hatályos jog párhuzamos elemzése a mű egészében, mely utal a filmgyártás szerző jogi szabályozása során vallott főbb szemléletek és irányvonalak állandóságára, mindazonáltal kimerítően elemzi a bekövetkezett változtatásokat és azok szükségességét.

Kiterjedt bibliográfiája kiváló alapot ad későbbi kutatások előkészítéséhez is, így ajánlható minden, a téma iránt érdeklődő szakembernek.