A közszolgálati médiaszolgáltatás és a szellemi tulajdonjogok kapcsolódási pontjai és szabályozási környezete
Megjelent a Médiatudományi Intézet Médiatudományi Könyvtárának 15. kötete, amely a közszolgálati média és a szellemi tulajdonjogok kapcsolatával foglalkozik. A kötet eltérő megközelítésből igyekszik vizsgálni a médiajog és a szerzői jog kapcsolatát, a szerzők (Kiss Zoltán és Szivi Gabriella) ugyanis szakítani kívánnak azzal a szemlélettel, amely a véleményszabadságban és a művészeti önkifejeződés szabadságában láttatja a szerzői jog és a médiaszabályozás közös kapcsolódási pontját.
Jóllehet, vitathatatlan a két jogterület kulturális alapjogokhoz való kötődése, kapcsolatuk mégsem szűkíthető le csupán alapjogi, alkotmányossági rokonságukra. A szerzői jog és a médiaszabályozás számtalan egyéb területen is érintkezik, amelyek leginkább a joggyakorlat, a jogalkalmazás oldaláról láthatók és jeleníthetők meg. Ebből következően a szerzők egyfelől a szerzői jog, másfelől a médiaszabályozás egymással kompatibilis jogintézményeire fűzik fel a másik jogterület válaszát az előbbi releváns tárgyköreire.
Vizsgálódásuk aspektusából a szerzői jog releváns jogintézményei a védelem alanya, tárgya, időtartama, a szabad felhasználási esetkörök, a személyhez fűződő jogok és vagyoni jogok szerepe, megjelenési formái, a közös jogkezelés és az ennek keretében történő jogdíjfizetés, a felhasználási szerződések, valamint az árva művek felhasználása és engedélyezése.
A kötet szerzői az ismertetett problémákat megoldást kínáló szemlélettel közelítik meg, és egyebek mellett foglalkoznak a médiaszolgáltatásban szóba jöhető védelmi eszközökkel, amelyek a szerzői jogot (önkéntes műnyilvántartás), az iparjogvédelmet (védjegyeztetés) és az internet társadalmi önszabályozási környezetét (domain regisztráció) is érintik, külön fejezetek tárgyalják a közszolgálati médiaszolgáltatáshoz köthető speciális tárgykörök – leginkább a közszolgálati médiavagyon (és ezen belül a közszolgálati médiaarchívum) és a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) – szellemi tulajdonvédelmi vonatkozásait is.
A kötet helyenként száraznak tűnő jogi nyelvezetét az olvasó örömére jó néhány érdekes esettanulmánnyal fűszerezték a szerzők, így a szakjogászok és „médiamunkások” mellett a jogi paragrafusok világában kevésbé jártas olvasók számára is érthető magyarázattal szolgál a különféle szerzői jogi esetekre.