Egy modern szerzői jog (új kiadás)
Megjelent a Médiatudományi Könyvtár sorozat 44. kötete, az Egy modern szerzői jog Grad Gyenge Anikó tollából, mely a mű 2020-as kiadásának frissített változata.
Az Egy modern szerzői jog című kötet 2020-ban jelent meg intézetünk partnerének, a Wolters Kluwer kiadónak a gondozásában, sokéves előkészítő munka eredményeként. Noha a szerző folyamatosan dolgozott rajta, munkája nem lehetett annyira gyors, hogy lépést tudjon tartani azzal a sebességgel, amellyel az előző évtizedben a szerzői jogi szabályozás hazai, uniós és nemzetközi folyamatai zajlottak. A Médiatudományi Könyvtár sorozat jelenlegi kiadása ezt a problémát hivatott orvosolni, hiszen az alapmű kéziratának lezárására a 2019/789/EU irányelv (DSM irányelv) átültetését megelőzően került sor olyan módon, hogy a kötet egyes részeivel kapcsolaban a szerző már előre jelezte a várható változások irányát.
A DSM irányelv az Európai Unió szerzői jogi reformcsomagjának – mind ez ideig – legfontosabb aktusa. A szerzői anyagi jogba számos ponton avatkozik be
- egyes közérdeket szolgáló kivételek kötelező bevezetésével (pl. a távoktatás vagy az archivációs célú digitalizálás, a kutatási célú adatbányászat);
- az ún. value gap felszámolására bevezetett sui generis rezsim létrehozatalával (a tartalommegosztó platform szolgáltatók felhasználóvá minősítése, az esetlegesen jogsértő felhasználásokért való felelősség sajátos szabályai, ehhez képest egyes véleménynyilvánítást segítő szabad felhasználások kötelező bevezetése);
- a kereskedelmi forgalomban már nem elérhető művek közgyűjteményeken keresztül való egyszerűbb elérhetővé tételével;
- a szerzők és az előadóművészek szerződési pozícióinak megerősítésével elsősorban az új típusú felhasználókkal kötendő megállapodások során.
A szerző a kötet eredeti, 2020-ban megjelent szövegét felülvizsgálva a frissített kötetben számot ad az árva művek könnyebb hozzáférhetőségét biztosító új szabályokról, a hordozhatósági rendelet megoldásairól, valamint a közvetlen betáplálással elérhetővé tett tartalmakkal, kiegészítő médiaszolgáltatások engedélyezésével kapcsolatos új megoldásokról. Az átdolgozott változat az uniós jogalkotási folyamatok értékelésén túlmenően a magyar és az uniós bírói gyakorlatot, a Szerzői Jogi Szakértő Testület kiemelkedő jelentőségű döntéseit is bővebben tárgyalja. A fejezetek végén található, a megértést segítő frissített kérdések, valamint a fejezetekben tárgyalt témák továbbolvasásához készült bővített irodalomjegyzék is.