Médiatanács,
Médiatudományi Intézet

Egyre többet hallunk arról, hogy a közösségi médiák függőséghez vezetnek, károsan hatnak a felhasználókra és nem csak azáltal, hogy a felnőtteket véleménybuborékban tartják a kiajánló algoritmusokkal, de a kiskorúak személyiségfejlődését is negatívan befolyásolják. Politikusok panaszkodnak a közösségi platformok véleményformáló káros hatásáról, az Európai Unió pedig mederbe próbálja terelni a platformok szabályozását.

Mára vitathatatlan állítás (talán már közhely) hogy a nyilvánosság legfontosabb fóruma az internet, ezen belül is főként a közösségi média lett. Az élet szinte minden területén hatalmas változást hozott ez az újfajta „digitális forradalom”, ezen változások előidézői, katalizátorai és „felügyelői” pedig azon globális tech-vállalatok, melyek termékeit nap mint nap több milliárd ember használja világszerte. A Google, a Facebook, a Twitter vagy az Amazon azok, akik meghatározzák, hogy az átlagos internethasználó milyen információt kap, azokat hogyan láthatja és milyen üzenetek érhetik őt el. Másképpen mondva ezek azok a vállalatok, akiken keresztül a legtöbb ember használja az internetet, vagyis ők azok a kapuőrök, akik az átlagfelhasználó számára a tartalomhozzáférés szinte kizárólagos letéteményesei. Ezen hatalom legfrissebb és egyben legsúlyosabb példája, hogy szuverén döntésükkel az éppen regnáló amerikai elnököt is elhallgattathatják.

A New Hampshire-i kerületi bíróság az Első Alkotmánykiegészítésre hivatkozva megsemmisítette nemrég azt az állami törvénymódosítást, amely megtiltotta a választópolgároknak, hogy a kitöltött szavazólapjukról képet tegyenek közzé a közösségi médián keresztül.

A brüsszeli terrorfenyegetettség következtében a belga rendőrség számos különleges intézkedést alkalmazott, melyek között szerepelt az is, hogy megkérték a lakosságot, hogy a közösségi oldalakon keresztül ne tudósítsanak a rendőrök mozgásáról. Kérésükért cserébe viszont csak macskákat kaptak. Abból viszont sokat.

Mit csináljon valaki, ha válni akar és fogalma sincs arról, hogy házastársát hogyan értesítse erről hivatalosan, hiszen nincs érvényes állandó lakcíme, és csupán telefonon illetve interneten tartja vele a kapcsolatot?

A közösségi média nem kizárólag reklám, unaloműzés, vagy szabadidős tevékenységként használható, mint sokan hiszik, hanem akár a reményt is visszaadhatja. Milyen keresési lehetőségei vannak az aggódó hozzátartozóknak egy természeti katasztrófa esetén? Milyen tematikus felületek állnak rendelkezésükre ? Az alábbiakban ezen kérdésekre kerestünk választ.

Connecticut kormányzója májusban írta alá azt a törvényt, amely más államokhoz hasonlóan megtiltja, hogy a munkáltató a munkavállalóitól megkövetelje közösségi oldalaikhoz tartozó információkhoz való hozzáférés biztosítását, felhasználóneveik és jelszavaik felfedését.

A 21. században a világ hírei új csatornákon keresztük érkeznek a befogadókhoz. A közösségi média óriásai is igyekeznek bekapcsolódni a folyamatba, hiszen az olvasottság erősíti a reklámbevételt és ezen keresztül a különböző márkákhoz való kötődést is.