A New Hampshire-i kerületi bíróság az Első Alkotmánykiegészítésre hivatkozva megsemmisítette nemrég azt az állami törvénymódosítást, amely megtiltotta a választópolgároknak, hogy a kitöltött szavazólapjukról képet tegyenek közzé a közösségi médián keresztül. Így tehát ha valaki szelfit szeretne készíteni a kitöltött szavazólapjával, most már újra szabadon megteheti.

Bár más állami törvények is tiltják a szavazólapok másokkal való megosztását, ez volt az első olyan törvény amely szó szerint kimondja, hogy tilos a szavazóknak közzétenniük kitöltött szavazólapjaikat a közösségi oldalakon. A fenti törvény alapján indult tavaly eljárás három szavazópolgár ellen, akik a 2014 szeptemberi republikánus előválasztáson tettek közzé szelfiket a szavazófülkéből.

A bíróság először is megállapította, hogy a törvény a tartalom alapján tesz különbséget a megengedett és a tiltott „szólás” között, vagyis megköveteli, hogy a közzétett képeket az alapján vizsgálják meg, hogy tartalmaznak-e kitöltött szavazólapot vagy sem. Az alkotmányos szabályozás értelmében pedig, a tartalom-alapú szóláskorlátozásnak szigorú követelményeknek kell megfelelnie, ugyanis az államnak bizonyítania kell, hogy a korlátozásra egy nyomós (köz)érdek elősegítése miatt van szükség, és hogy a jogszabály a lehető legszűkebb mértékben sérti a szólásszabadságot.

A bíróság a Legfelső Bíróság által lefektetett elvek alapján kimondta, hogy az állam akkor minősíthet egy kérdést nyomós érdeknek, ha alá tudja támasztani, hogy egy valós problémára nyújt megoldást. Az ügy során az állam képviselője azzal érvelt, hogy a jogszabályra azért volt szükség, hogy megelőzzék a szavazatok megvásárlását vagy a szavazók megfélemlítését. A bíróság azonban az indokot nem találta kellően megalapozottnak, hiszen ahogyan arra az felperesek is rámutattak, 1976 óta New Hampshire-ben egyetlen eljárás sem indult és egyetlen panasz sem érkezett szavazatvásárlás miatt.

A bíróság megállapította továbbá, hogy az állam nem tudta kellőképpen alátámasztani azt, hogy az országban bárhol bármilyen példa lett volna rá, hogy szavazólapokról készült digitális fénykép alapján bármelyik választópolgárt megvesztegették vagy megfenyegették volna. Mindemellett a bíróság szerint igen valószínűtlen, hogy aki választási csalást követ el, azt fényképpel dokumentálná, így a törvény nagyrészt azokat az ártatlan embereket büntetné, akik mindenféle hátsó szándék nélkül, egyszerűen csak tudatni szeretnék a világgal, hogy hogyan szavaztak.

A „szavazós szelfik” kérdése Magyarországon is előkerült: a 2014-es országgyűlési választások kapcsán a Nemzeti Választási Bizottság egy állásfoglalást adott ki, melyben jogsértővé nyilvánították a szavazólapok lefényképezését. A testület jogértelmezését akkor azzal indokolta, hogy a szavazólap is okirat, amelynek rendeltetése a választók akaratának megjelenítése és a választás eredményének megállapítása. Ebből következik, hogy sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, valamint a választás titkosságát és a választáson való önkéntes részvételt, ha a választó a szavazólapot sajátjaként kezeli, a szavazóhelyiségből kiviszi vagy a borítékba helyezés előtt felvételt készít róla. Az NVB saját indoklása szerint ezzel a különböző választási visszaéléseket, így a láncszavazásokat kívánta megakadályozni. A tiltás ellenére azonban Bálint Antónia és Juhász Péter is közzétett egy-egy szavazófülkés szelfit saját Facebook-oldalán, melyet a legtöbb sajtótermék jogsértésként könyvelt el. Azonban ha jobban belegondolunk, állásfoglalásában vélhetően az NVB is az fent ismertetett amerikai szabályhoz hasonlóan a kitöltött szavazólap lefényképezését nyilvánította jogellenesnek. Bár nem fogalmaz egyértelműen a kiadott közlemény, az állásfoglalás úgy fogalmaz, hogy a választópolgár a szavazólapot „a szavazóhelyiségből nem viheti ki és arról annak borítékba, illetve az urnába helyezése előtt távközlési, digitális vagy más információtechnológiai eszközzel nem készíthet felvétel abból a célból, hogy azt harmadik személynek – bármilyen célból – megmutassa”. A „borítékba illetve urnába helyezés előtt” szófordulatokból azonban arra lehet következtetni, hogy az üres szavazólap lappal való szelfi nem tekinthető mindenképpen jogellenesnek. Arról azonban nem számolt be egyetlen hírportál sem, hogy indult-e eljárás a két politikus ellen, vagy hogy az milyen eredménnyel zárult.