Médiatanács,
Médiatudományi Intézet

Az októberi forradalmat és az általa hatalomra került új elitet kezdetben a sajtó is rokonszenvvel fogadta. Amint azonban az új kormány sem tudott úrrá lenni az óriási nehézségeken (élelmezési gondok, energiaellátási nehézségek, hadifoglyok és hadirokkantak ügyeinek kezelése, infláció, munkanélküliség stb.), a lelkesedés csökkent a lakosság körében, és ez a lapok hozzáállását is megváltoztatta.

100 évvel ezelőtt, 1919. március 21-én Magyarországon a kommunisták dominálta kommunista-szocialista kormány vette át a hatalmat. Kikiáltották a tanácsköztársaságot, bevezették a „proletárdiktatúrát”. Hamarosan kiderült, mit is értenek Kun Béláék a „proletár” sajtószabadság alatt.

Száz éve, 1919. január 27-én halt meg Ady Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, a magyar politikai újságírás jelentős alakja.

Királycsinálókról már hallottunk, mostanában viszont olyan fejtegetéseket olvashatunk, miszerint a Balkánon akár új államok, konföderációk és egyéb furcsa alakzatok jelenhetnek meg, mégpedig, úgy tűnik, leginkább a média hathatós közreműködésével. A legsűrűbben a volt Jugoszlávia széthullott darabjait szokás bevonni az efféle spekulációkba, de szóba került már Albánia és közvetlen környezete is hasonló elképzelésekben.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Médiatudományi Kutatócsoportja 2013. május 23-án A sajtó kultúraközvetítő szerepe 1867–1945 címmel konferenciát rendezett.

Második alkalommal rendezett konferenciát a Médiatudományi Intézet a Kádár-korszak nyilvánosságával kapcsolatban. A 2024. április 10-én megrendezett tanácskozás középpontjában a nyilvánosság és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége kapcsolata állt.