Beszámoló A Kádár-rendszer nyilvánossága és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége című konferenciáról
Második alkalommal rendezett konferenciát a Médiatudományi Intézet a Kádár-korszak nyilvánosságával kapcsolatban. A 2024. április 10-én megrendezett tanácskozás középpontjában a nyilvánosság és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége kapcsolata állt.
A konferencia megnyitójában a Médiatudományi Intézet vezetője köszöntötte a megjelenteket. Beszédében elmondta, hogy a kutatás mérete, a feldolgozandó iratanyagok volumene meghaladja az Intézet erőforrásait, ezért szükséges bevonni a kutatásba más intézményeket és kutatókat is.
Nyakas Levente, a Médiatudományi Intézet vezetője
Az első szekció középpontjában a kutatással kapcsolatos álltalános kérdések álltak. Bencsik Gábor nyitóelőadásában a MÚOSZ 1989-es átalakulásáról beszélt, lévén, hogy a szövetség főtitkáraként közelről figyelhette a kibontakozó médiaháborút. Sz. Nagy Gábor a MÚOSZ-szal kapcsolatos kutatások alapkérdéseiről szólt, majd néhány szempont felvillantásával betekintést nyújtott a MÚOSZ-kutatás lehetséges irányaiba.
Sz. Nagy Gábor, a Médiatudományi Intézet munkatársa
Paál Vince a MÚOSZ 1985 és 1989 között keletkezett elnökségi üléseinek jegyzőkönyveit mutatta be néhány érdekesebb témára fókuszálva. A szekció záró eladását Pál Zoltán Miklós tartotta, aki betekintést nyújtott a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Leváltára őrizetében található MSZMP KB Pártgazdasági és Ügykezelési Osztálya sajtóval kapcsolatos irataiba.
Paál Vince, a Médiatudományi Intézet munkatársa
A második szekció előadásai az egyén és a hatalom kapcsolatára reflektált a sajtópolitika területén. Mező Gábor előadásában az újságírók 1957 utáni átvilágítását mutatta be, amelynek középpontjában Siklósi Norbert állt. Ezek után Kása Csaba mutatta be a Donáth család kapcsolatát a Rákosi-korszak sajtóirányításával, majd László Bernadett beszélt még folyamatban lévő, Megyeri Károllyal kapcsolatos kutatásának tapasztalatairól, állásáról. A szekciót Apor Attila Grósz Károly propagandában végzett tevékenységével kapcsolatos előadása zárta.
A harmadik szekcióban a külkapcsolatoké volt a főszerep. Nagymihály Zoltán előadásában a Münchenben kiadott Új Látóhatár című folyóirat magyarországi megítélésének változásait mutatta be 1958-tól egészen 1989-ig, a folyóirat megszűnéséig. Borvendég Zsuzsanna arról beszélt, hogy milyen szerepet vállalt a MÚOSZ a Nemzetközi Újságíró Szervezet nemzetközi propagandatevékenységéből.
Borvendég Zsuzsanna, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa
A negyedik, utolsó szekció első két előadásában az újságíróképzés állt a középpontban. Takács Róbert előadásában arról beszélt, hogyan került az újságírók képzése az 1950-es évek végén a MÚOSZ-hoz, és ezt milyen megfontolások indokolták. Soós Viktor Attila pedig az egyházi sajtóban dolgozó újságírók MÚOSZ-ban betöltött szerepéről, valamint ideológiai (át)képzésrükről beszélt. A szekciót záró két utolsó előadás már a rendszerváltás és a médiaháború időszakát mutatta be. Szadai Károly a MÚOSZ és a Nyilvánosság Klub kapcsolatán, a köztük zajló konfliktuson keresztül mutatta be a médián belüli rendszerváltás folyamatát és az eltérő stratégiákat. Orosz Tímea előadásában bemutatta, hogy az 1990-es választások után a kormányban részt vevő annak ellenzékét képező pártok hogyan igyekeztek a saját képük szerint átalakítani a fennálló, megöröklött médiaviszonyokat.
Szadai Károly, a Médiatanács tagja
A szekciókat követően lehetőség volt kérdések és reakciók megfogalmazására is, amely során élénk párbeszéd, helyenként konstruktív vita is kialakult. A konferencián részt vett Kocsi Ilona MÚOSZ elnök és Vicsek Ferenc MÚOSZ alelnök is.
A konferenciára készült absztraktfüzet a lenti linken tölthető le.