A magyar sajtótörténet különleges korszaka a szovjet típusú diktatúra időszaka, és bár nem tükrözte, hanem elleplezte a valóságot, a kor egyik legfontosabb történeti forrása.
Huszonöt éve, hogy az állampárti diktatúra időszaka után megtartott első szabad parlamenti választások eredményeképpen Antall József vezetésével a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt konzervatív-keresztény világnézetű koalíciója alakíthatott kormányt. A média és a kormány viszonya már a legelején borúsan indult.
Huszonöt éve, hogy az állampárti diktatúra időszaka után megtartott első szabad parlamenti választások eredményeképpen Antall József vezetésével a Magyar Demokrata Fórum (MDF), a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt konzervatív-keresztény világnézetű koalíciója alakíthatott kormányt. A média és a kormány viszonya már a legelején borúsan indult.
Mivel a Magyar Televízió elnökének kinevezett Hankiss Elemér és a Magyar Rádió elnökének kinevezett Gombár Csaba nem hajtotta végre a rájuk bízott intézményekben azokat a változásokat, amelyeket az első szabad választások eredményeképpen kormányra került keresztény-nemzeti-konzervatív koalíció a rendszerváltoztatás keretében a két fő médiumban is elvárt volna, a média-elnökök és a kormány közötti viszony egyre feszültebbé vált.
A dolgozat két részletben megjelent a Kommentár közéleti és kulturális folyóirat 2013. évi második és harmadik számában.
Az Axel Springer és a többi nyugati médiakonszern abban a pillanatban hatolt be a rendszerváltással elfoglalt ország sajtópiacára, amikor sem a szükséges jogi, politikai, sem a piaci kontroll nem működött.
A kötetben a sajtót ért büntetések (lapbetiltások, sajtóperek stb.) példák alapján történő szemléltetése is bőséges teret kap, és emellett a mindenkori politikai elitek sajtószabadságról alkotott felfogásáról is képet kap az olvasó.
