Médiatanács,
Médiatudományi Intézet

A napokban született meg a romániai Audiovizuális Tanács határozata, amelyben elmarasztalták a RealaitateaTV televíziós csatornát, amiért annak egyik vitaműsorában sértegették a magyar közösséget és bár meghívták, nem adtak szót az RMDSZ képviselőjének. A Tanács a televízióra tízezer lej bírságot szabott ki, ugyanakkor a műsorvezetőt is elmarasztalta.

A televíziónak a legnagyobb a súlya továbbra is a véleménypiacon. A helyi és a regionális témák terén a napilapok vezetnek.

A Grad-Gyenge Anikó és Sarkady Ildikó szerzőpáros által jegyzett átfogó munka beleillik a közös jogkezelési tanulmányok ismert sorába, de meg is haladja azokat. A kötet friss és részletes képet ad a vizsgált témáról, ami különösen nehéz feladat, hiszen a bírói gyakorlat, és uniós soft law folyamatos és gyors változásokon ment keresztül az utóbbi néhány évben is.

A médiafogyasztás és a nemzeti identitás megőrzése közötti összefüggések vizsgálata összetett feladat, mindazonáltal olyan kérdéskör, amely méltán foglalkoztatja az érintett közösségek tagjait. Ezt a felfokozott érdeklődést tapasztaltuk Kárpát-medencei körutunk újabb két állomásán, a felvidéki Nagykaposon és a kárpátaljai Beregszászon is.

A médiahatóság egy korábbi eset kapcsán már figyelmeztette a közszolgálati RAI csatornát, hogy a politikai kezdeményezések, vélemények bemutatását „megfelelően" biztosítsa műsoraiban. A csatorna azonban nem engedelmeskedett a hatóság felhívásának, és ismét megszegte a korábbi figyelmeztetések előírásait.

Az ARD német közszolgálati csatorna internetes aktivitása körül kialakult vitában a kölni tartományi legfelső bíróság (Oberlandesgericht Köln) az újságkiadóknak adott igazat. Eszerint az ARD híradójának (Tageschau) applikációja, legalábbis annak öt évvel ezelőtti formája, „sajtószerű” tartalmakat kínált, ezzel megsértette a rádióról és a televízióról szóló államszerződést (Rundfunkstaatsvertrag – német médiatörvény).

Huszonöt éve, hogy az állampárti diktatúra időszaka után megtartott első szabad parlamenti választások eredményeképpen Antall József vezetésével a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt konzervatív-keresztény világnézetű koalíciója alakíthatott kormányt. A média és a kormány viszonya már a legelején borúsan indult.

Huszonöt éve, hogy az állampárti diktatúra időszaka után megtartott első szabad parlamenti választások eredményeképpen Antall József vezetésével a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt konzervatív-keresztény világnézetű koalíciója alakíthatott kormányt. A média és a kormány viszonya már a legelején borúsan indult.