Médiatanács,
Médiatudományi Intézet

„Segway gázolt gyermeket a Budai Várban” adta hírül a ’lényeget’ a magyarországi online hírsajtó java szombaton (2018.06.02.). Ám ’hír’-ből csak a közlekedési eszköz (segway) és a helyszín (Tóth Árpád sétány) az igaz, minden más pedig hamis. Mi történt valójában és milyen tanulságai lehetnek e hírtorzulásnak egy olyan időszakban, amikor Európa és a világ éppen a fake news elleni harcát vívja?

A mai sajtóban gyakorta találkozunk olyan írásokkal, amelyek rémhírterjesztés miatti letartóztatásokról, vagy vádemelésekről írnak. Korábbi blogbejegyzésünkben már említést tettünk az álhírekkel szembeni fellépés eszközeként a szólásszabadság büntetőjogi korlátozásáról, illetőleg annak jelentőségéről, ehelyütt pedig a konkrét büntetőjogi szabály értelmezésére teszünk kísérletet. Fontos azonban már itt kiemelni, hogy a hazai büntetőjog nem önmagában a hazugságot (valótlan tényállítást) rendeli büntetni, a szabályozás ennél lényegesen komplexebb.

Nem túlzás azt kijelenteni, hogy az álhírek korát éljük. A pandémiás helyzet számos fronton kihívás elé állítja a jogalkotót, amelyek alapjogi kérdéseket is érintenek. Ilyen időkben kivételes fontosságú a valósághű információhoz és a tájékoztatáshoz való jog érvényesülésének biztosítása, a fake news elleni küzdelemben pedig a jog egyre gyakoribb eszköz. A magyar jogalkotó a rémhírterjesztés bűncselekményének módosításával átszabta egy régi norma hatókörét, konstatálva a szólásszabadság határait különleges jogrend idején.

Az Európai Unió Bizottsága 2017 végén indította útjának az Álhírekkel és dezinformációval foglalkozó magas szintű szakértői csoport (High-Level Expert Group on Fake News and Disinformation) létrehozását. A szakértői csoport március 12-én tette közzé hivatalos jelentését, melyben definiálták a dezinformációval és álhírekkel kapcsolatos jelenség problémakörét, majd számos javaslatot tettek a kérdés lehetséges kezelését illetően.

Az elmúlt hetekben jókora port vert fel a Sky News, neves brit tévécsatorna riportja állítólagos román fegyvercsempészekről, akiket azóta a rendőrség őrizetbe is vett. A jelek szerint a riportot megrendezték, az anyagot előre megírt forgatókönyv szerint vették fel, a román hatóságok azonban nem egyszerű Kacsaként tekintenek az ügyre: vasszigorral csapnak le az elérhető közreműködőkre.

A hírlapi kacsa műfaja újjászületett, mióta mindenkinek lehet e-mail címe, saját honlapja, közösségi profilja, azaz bármilyen gyors és olcsó információ megosztásra szolgáló felülete. A hoaxok, azaz internetes álhírek olvasása ugyanis remek szórakozás. Amennyiben pedig mi magunk is létrehozunk és terjesztünk ilyeneket, hasznos is, hiszen e folyamat közben jobban megérthetjük a médiamanipuláció működését. Mindenekelőtt azonban nézzünk meg néhány tanulságos példát, pár nagy karriert befutott internetes álhírt. Egy kis hoax-történelem: hírlapi kacsák bitszószban.

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Közjogi Műhely március 7. és 9. között háromnapos rendezvényt szervezett az online dezinformáció szabályozásával kapcsolatban. A Fake-ek és ellensúlyok – az online dezinformáció elmélete és gyakorlata című képzési alkalmon másod és harmadéves joghallgatók elismert szakértők segítségével ismerhették meg az online nyilvánosság szempontjából meghatározó problémakör szabályozásának lehetőségeit.