Bill Gates 5000 dollárt ad, ha…

A lánclevelek nagy klasszikusa igazi túlélő: karrierjét még e-mailes lánclevélként kezdte, aztán átköltözött a közösségi oldalakra. Bill Gates akkor utal át nekünk 245 dollárt/eurót, ha az általa elindított körlevelet tesztelési célból továbbküldjük – minél több címre. A továbbküldést a Microsoft ellenőrzi, és két hét után kapunk a cégtől egy e-mailt, amiben már csak postai címünket és bankszámlaszámunkat kérik el, és már utalják is a pénzt. A levél mohóbb verziói szerint pedig egyenesen címzettenként kapunk 245 dollárt/eurót, így mondjuk száz címzett esetén elég könnyen és hamar összeszedhetjük egy kisebb panel árát. Nekem ugyan nem, de egy barátomnak sikerült…

E lánclevél egyetlen valódi célja természetesen az adathalászat volt feltehetően: a továbbküldések során egyre duzzadó e-mail címlisták előbb-utóbb ugyanis visszakerülnek a feladóhoz, aki így jelentős e-mail adatbázisra tehet szert.

E hoaxnak a közösségi oldalakon is megjelent egy inkarnációja, itt csak Bill Gates fotóját kell megosztanunk, nem kell már a továbbküldéssel sem bíbelődnünk különböző címekre. A kevesebb munkáért cserébe viszont már több pénz, 5000 dollár jár…

Iraki óriáspókok

A tevepókok (Solifugae) 20 km/órás sebességgel üldöznek jellemzően amerikai katonákat Irakban, eközben sikító hangokat hallatnak, és egy méter magasra is fel tudnak ugrani. Mint egy ping-pong ütő akkora – a szemük. Amennyiben alvó áldozatra lelnek, lerágják a kezét vagy a lábát.

E netes legendának azonban van valóságalapja. A tevepók valóban létező, a Közel-Keleten és Amerikában is őshonos állat. A veszélyes tulajdonságairól szóló híresztelések azonban nem igazak, a méreteiről szóló legendákat pedig az ügyesen beállított fotók erősítették.

Homoszexuálissá tesz a Tüskevár olvasása

E kijelentést Csókás András irodalompszichológus tette Fekete István híres ifjúsági regényével kapcsolatban az Élet és Irodalomban megjelent tanulmányában. A tanulmány egy pszichológiai kutatásra hivatkozik, amely szerint a Tüskevár egy homoszexuális beavatási mű, és gyermekkorú fiú olvasóinak ezért nagy eséllyel megváltozik szexuális irányultsága. A tanulmány nagy visszhangot váltott ki, a cikket sok portál átvette, kommentálta, értelmezte. Természetesen sem Csókás András irodalompszichológus, sem a vonatkozó Élet és Irodalom cikk, sem a hivatkozott kutatás nem létezik, az egész Tacskó Muki blogger fejéből pattant ki.

Nyomokban igazságot tartalmazhat! A médiamanipuláció ABC-je

A fenti példákból kirajzolódnak azok az alapvető tartalmi, formai követelmények, amelyek segítségével a saját magunk által gyártott hoax nagy karriert futhat be.

A hoax épüljön mindenki által ismert tényekre

Egy távoli galaxisban történt esemény leírása lehet érdekfeszítő, de az olvasók nem tudnak hozzá kapcsolódni, mivel az ő valóságuktól távol áll. Ezért szükséges mindenki által ismert tényekre alapozni a történetet: az iraki háborúról mindenki tud, pókot már látott mindenki.

Legyen közérdeklődésre számot tartó a témája

A hoax szóljon aktuális, mindenkit foglalkoztató kérdésekről, hogy ezáltal része lehessen a témáról folyó nagyobb diskurzusnak. A Tüskevárral kapcsolatos álhír például beleilleszkedett az irodalomtanítással kapcsolatos akkoriban zajló vitákba.

Váltson ki érzelmeket, ezáltal ösztönözzön állásfoglalásra, könnyen elvégezhető cselekvésre

Az érzelmek megélése (pl. félelem a pókoktól) kimozdítja az embert a nyugalmi állapotából, ezáltal cselekvésre késztet, és ezért az adott hoaxot a befogadó nagyobb eséllyel juttatja el másnak is. A Bill Gates hoax esetében a könnyen megszerezhető pénz reménye és az ehhez szükséges minimális cselekvés (a hír továbbküldése) segítette a terjedést.

Hivatkozzon referenciákra

A tudományos kutatásokra, kutatókra, vagy egyéb referenciaszemélyekre való utalások a hozzájuk kapcsolódó hitrendszerek (pl. a kutatók mindig megfontoltan és igazat nyilatkoznak) elaltatják az ember gyanakvását.

Publicisztikai vagy tudományos stílusban íródjon

Egy nyelvtanilag jól szerkesztett, világos, feszes, számos szakkifejezést tartalmazó szöveg is rengeteget segít annak érdekében, hogy a befogadók komolyan vegyék az adott álhírt.

Ne vess el és ne fogadj el semmit, amíg nem értetted meg!

Az álhírek, hoaxok terjedését sokan káros jelenségnek tartják és jogi, műszaki intézkedéseket sürgetnek a megállításuk érdekében. Az egyes internetes keresők pedig a tervek szerint az alapján is rangsorolni fogják találataikat, hogy azok egyes megbízhatónak tartott adatbázisokkal összevetve mennyi egyezést mutatnak. Ez a módszer persze rendkívül kényelmesnek tűnik és valószínűleg a hoax-iparra is érzékeny csapást fog mérni. Ezzel a megoldással azonban megnehezítik annak lehetőségét, hogy minden ember maga dönthesse el: mi az igazság? De addig is éljen a hoax és a segítségükkel kialakítható tudatosság: az internetes tartalmak legjobb szűrői csakis mi magunk lehetünk.