Szabályozott valóságkonstrukció – szerepek, normák, stratégiák a ValóVilág 11-ben

Az olvasó egy olyan kötetet tart a kezében, amely változatos kérdésfeltevéssel, és hasonlóan diverz módszertani megközelítéseken keresztül alkot komplex képet napjaink egyik legvitatottabb műsorformátumáról. Az itt közölt szövegeken keresztül az érdeklődő betekintést nyerhet a valóságshow-k gyártásának világába, megismerkedhet a műfaj médiagazdaságtani funkcióival, közönségpercepciójával, ahogyan jelentősebb veszélyeivel és kockázataival is.

A gyűjtemény első szövege azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a ValóVilág 11 hogyan kezelte a „valóság” bemutatásának problematikáját, illetve ezzel együtt milyen szerkesztési elveket követtek a műsor készítői. Bódi Jenő „Furcsa lesz hazamenni a fehér falak közé” – Valóságteremtés a ValóVilág 11. évadában című írása az említett témák mellett jelentős hangsúlyt fektet arra a kérdésre is, hogy milyen mértékben következnek a valóságtelevíziózás műfaji logikájából azok a problematikus tartalmak, amelyekben a nézők rendszeresen találkozhattak a hétköznapi viselkedési normákat sértő magatartással, a fizikai és verbális agresszió legkülönbözőbb formáival, és olyan szituációkkal, amelyekben a szereplőket súlyosan megalázó helyzeteknek tették.

Más megközelítésben, de szintén a valóságshow-k szerkesztési sajátosságaival foglalkozik a tanulmánykötet második írása is, „A valóságshow-ról a diktatúra jut eszembe” – A VV11 produkciós kereteinek és szerkesztési gyakorlatainak vizsgálata indirekt megközelítésben címmel. A tanulmány abból a kérdésből indul ki, hogy vajon mennyiben reprezentálják a valóságshow-k a „valóságot”, és milyen mértékig nyúlnak bele a szerkesztők a tartalomba. A probléma relevanciáját ebben az esetben is az adja, hogy bár a műsorformátum a leplezetlen valóság bemutatását ígéri, a valóságshow-k esetében erősen szerkesztett televíziós tartalmakról van szó.

A kötetben szereplő harmadik tanulmány a szokatlan karakterválasztások hátterét és következményeit igyekszik bemutatni „Ami egy férfinál normálisnak számít, az egy nőnél nem feltétlenül az.” Nemi szerepek, férfi és női karakterek megjelenése és megítélése az RTL ValóVilág 11 című műsorában címmel. A szöveg a téma feltárásához nélkülözhetetlen alapfogalmak (gender és valóságtelevíziózás) értelmezése során egyfelől arra a megállapításra jut, hogy a társadalmi nem kérdése olyannyira forró témává vált a 2020-as években, hogy ennek a valóságshow-kban történő hangsúlyos feldolgozása szükségszerűen következett be a figyelemért küzdő kereskedelmi média világában. Másfelől a legfrissebb befogadásvizsgálatok tárgyalása alapján egyértelművé válik az is, hogy a televíziós programok tényleges hatással lehetnek bizonyos társadalmi kérdésekre, kulturális trendekre és attitűdökre.

Kövecses Ágnes és Fogarasi Mihály A ValóVilág 11. szériájának elemzése egy speciális szempont alapján című tanulmánya alapvetően az előző kutatás által is azonosított normaszegő és deviáns magatartásformák beazonosításával, és kvantitatív vizsgálatával foglalkozik. A címben is említett speciális szempont ebben az esetben azt jelöli, hogy a vizsgálat a ValóVilág barométer alkalmazásával történt, amit a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hozott létre 2010-ben. A szövegből kiderül, hogy a Hivatal elsődleges célja az volt, hogy a megszokott elemzéseken túlmutató módszerekkel vizsgálja és szemléltesse a valóságshow-ban előforduló veszélyesnek ítélt tartalmakat.

Till Eszter a Leáldozóban a ValóVilág népszerűsége, de csak a televízióban? című írásában annak a kérdésnek jár utána, hogy hogyan alakult az évek során a műsor nézettsége, illetve milyen változásokat eredményezett az a stratégiai döntés, hogy a 2022–2023-as széria esetében a tartalmak egy jelentős része az online térben került kihelyezésre. A kutatás alapvetően a Nielsen Közönségmérés Kft. adatainak felhasználásával készült, az eredmények pedig arra utalnak, hogy a műsor televíziós nézettsége óriási mértékben beszakadt, a 2002-es indulás óta a milliós nézőtábor százezer fő alá csökkent napi szinten.

Kövecses Ágnes, Bognár Dóra és Bérci Kornélia tanulmánya A lét a tét – Luxusbörtönön innen és túl címmel arra az újszerű vállalkozásra tesz kísérletet, hogy egy nagyobb perspektívából, a szereplők életének, sorsának alakulásának szemszögéből is képet alkothassunk a valóságshow-k hatásairól. A szerzők a szöveg első felében megpróbálják megrajzolni a valóságshow-kban feltűnő szereplők jellegzetes karakterét, felmérni azok lehetőségeit és motivációit.

Glózer Rita a Valóságtelevíziózás és közösségi média című szövegében annak jár utána, hogy a hangsúlyos online jelenléttel rendelkező VV11-es tartalmak hogyan jelentek meg párhuzamosan a lineáris televíziózásban, a streaming felületeken és a közösségi platformokon. A szerző érvelése szerint a multiplatformos tartalomkihelyezés eredményeként a VV11 egyfajta hibrid médiaterméknek tekinthető, a vizsgálat pedig ennek létrejöttét, fontosabb színtereit, a résztvevő aktorok tevékenységeit igyekszik feltérképezni.

A kötet utolsó fejezete Lengyelné Molnár Tünde, Szűts-Novák Rita és Racsko Réka közös tanulmányával zárul ValóVilág 11, valamint a BeleValóVilág című műsorszámok szereplőkre és műsorvezetőkre vonatkoztatott kvalitatív tartalomelemzése címmel. A vizsgálat ugyanazt a módszertant alkalmazta, amit a kutatócsoport a VV10 szériájával kapcsolatban dolgozott ki, így a műsorszámokat kvalitatív kritériumkatalógus alkalmazásával elemezték.

A kötet újdonságszerűségét emeli az a tényező is, hogy számos szöveg olyan fontos kérdéseket boncolgat, amelyeket célirányosan még nem válaszolt meg hazai vizsgálat. Mindezek tükrében a kötet nem csak a médiával és kommunikációval foglalkozó szakemberek számára lehet érdekes, hanem mindazoknak, akik közelebbről szeretnék megismerni a kortárs médiakultúra és médiatársadalom gazdasági és kulturális logikáját, aktuálisan zajló változásait.

(Az ismertető Guld Ádám A „valóság” vonzásában című bevezető tanulmányának rövidített változata)

A kötet az alábbi link segítségével ingyenesen letölthető.