Renee Hobbs több mint két évtizede foglakozik a témával. Szerinte a válasz nem, azaz bárki – aktív Facebook felhasználói profil nélkül is - lehet jó médiaoktató. A tanárok ugyanis más környezetből, más előképzettséggel, más érdeklődéssel érkeznek a pályára, így motivációjuk, ismereteik is jócskán eltérhetnek.

A különféle hozzáállással, felkészültséggel és eszközzel rendelkező tanárokban azonban van valami közös. Ugyanazt a célt kívánják elérni: hogy diákjaik médiaműveltsége és média kompetenciája fejlődjön.

A szerző szerint annak, aki médiaértés-oktatással foglakozik nagyon hasznos kitölteni a tesztet, mert az így megszerezhető önismeret megmutatja, hogy azután milyen módszereket, eszközöket érdemes (és milyeneket nem) előnyben részesíteni a tanítás során. (A teszt persze jó segítség, de érdemes a könyvvel vagy a weboldallal is mélyebben megismerkedni, mert Hobbs és szerzőtársa rengeteg gyakorlatias és friss ötlettel szolgál minden tanártípus számára az általános iskolás korú tanulók médiakompetenciájának fejlesztésével kapcsolatban.)

A felállított kategóriák tisztán és keveredve is léteznek, de a szerzők nem állítják, hogy az egyes típusok jobbak vagy rosszabbak egymásnál, a kategorizálás pusztán segítség az oktatónak, hogy felismerje saját preferenciáit, ezáltal képes legyen azt a metodikát kiválasztani, amely illik saját profiljába.

De lássuk a különböző médiatanár-típusokat!

„Activist” – Az aktivista tanár-típus felismerte az új médiakultúrában rejlő erőt; vagyis azt, hogy a média eszközeivel, médiaszövegekkel befolyásolni lehet a világot. A médiaértés átadása azért fontos számára, mert azt szeretné ha diákjai a megszerzett tudással – felelős állampolgárként - részt vennének a közügyekben, mint azok alakítói akár helyi, országos vagy globális szinten.

„Demystifier” – A demisztifikáló tanár a jelenségek mögé tekint. Azonosítja, hogy miért és miként keletkeznek a médiatartalmak. Ezek a tanárok gyakran alkalmazzák a szemiotikai megközelítést az oktatásban. Azt mutatják meg a diákoknak hogy a szimbólumok miként közvetítik a valóságos világ jelenségeit a nyelv, a képek, a hangok, vagy a dizájn világában.  Megismertetik a diákokkal, hogy milyen eszközök szolgálnak a meggyőzésre a reklámokban. Sokszor gyakorlati feladatokkal vezetik rá a tanulókat az ilyen összefüggésekre; megtanítják, hogyan kell létrehozni-szerkeszteni grafikai anyagokat, filmet, weboldalakat.

„Motivator” – A motivátor típus a digitális és médiaműveltséggel összefüggő gyakorlatokat a tanulók kreatív energiájának, és kifejezőkészségének felszabadítására használja.

„Spirit guide” – A lelki vezető csoportjába tartozó pedagógus érzékenyen figyel tanítványára, mint emberi lényre – értelem, test és lélek egységére – és valamennyi érzelmi területét mozgósítja annak érdekében, hogy fejlődő identitásának kiteljesedését segítse. A média területe is ilyen módon – érzelmi mozgósító képessége miatt – kerül be nála az oktatásba.

„Teacher 2.0” – A  kettő pont nullás tanár az elméleti összefüggéseket médiából származó aktuális tartalmakon, weboldalakon keresztül mutatja meg a diákoknak. Célja, hogy a médiaszövegeket – beleértve a vizuális-, az audio-, és a közösségi média-tartalmakat – a tanulók képesek legyenek a bemutatott összefüggések mintázatai alapján dekódolni.

„Techie” – A tech geek (számítástechnikai zseni) típus úgy véli, hogy a digitális média megváltoztatta a világot és megváltoztatja a tanulás és a tanítás világát is. Ebbe a típusba általában – a főként autodidakta – geek-ek tartoznak, akik mindig a legújabb technikai eszközök birtokában vannak, és nemcsak a tanításban, a magánéletben is szívesen használják a legújabb típusú táblagépet, telefont, alkalmazásokat és szoftvereket.

„Trendsetter” – A stílus ikon típusú tanárok kategóriájába olyan oktatók tartoznak, akik – ahogyan diákjaik  – maguk is otthonosan mozognak a populáris kultúra és a digitális média világában. Azt az utat keresik, amivel összeköthetik az otthonról és az életből hozott műveltséget – a sztárok, sportolók, híres emberek, sorozatok világát – a tananyag által kötelezően megszerzendő ismeretekkel.

„Watchdog” – az őrkutya típus valamennyi médiatípus esetén élesen figyel a gazdaság átható befolyására. A kritikai műveltség hagyományából táplálkozva az ilyen tanárok elsősorban a tömegmédia és tömegkultúra ideológiai kritikáját kívánják tanulók számára átadni. Céljuk, hogy tanulóik tudatosan képesek legyenek kiszűrni a sztereotípiákat, és képesek legyenek az általánosításokat kritikai szemlélettel fogadva ellenállni a leegyszerűsítéseknek.

Kíváncsi, hogy Ön melyik típusba tartozik? Töltse ki a tesztet!