A Médiatudományi Intézet 2020-ban is folytatta a négy legnagyobb határon túli magyar közösség (Erdély, Felvidék, Kárpátalja és Vajdaság) médiafogyasztását vizsgáló kutatásait, a kismintás felmérés során ezúttal a fiatalok voltak a kiemelt célcsoport. A fenti kérdésre nem születtek váratlannak mondható eredmények, azonban a korábbi kutatások (2011, 2014 és 2017) adatainak összevetésével pontosan rekonstruálni tudjuk a változások dinamikáját.

A 2020-as, legfrissebb kutatásunk főbb eredményei tehát a következők:

Ha két héten keresztül csupán egyetlen hírforrást használhatna, melyiket választaná? – kérdésre minden régióban jóval 70% százalék feletti aránnyal tarolt az Internet. (Erdély 75,4%, Felvidék 74,1%, Kárpátalja 82,6%, Vajdaság 88,5%) A második befutó a televízió volt, azonban ezt a médiumot még a legmagasabb számot produkáló Felvidéken is csak a válaszadók kevesebb mint egyharmada preferálta. (Erdély 17,6%, Felvidék 24,7%, Kárpátalja 14,2%, Vajdaság 9,3%) A rádiót választók aránya 2-3% körül mozog Erdélyben, Kárpátalján és Vajdaságban, míg a Felvidéken egyetlen válaszadó sem jelölte meg ezt a médiumot. Még kisebb a nyomtatott sajtó szerepe ebben a viszonylatban, egyedül Erdélyben szerepel 2,9 százalékkal, míg a többi régióban egyáltalán senki nem kívánna az újságokból tájékozódni, ha csak egy hírforrást használhatna.

Nem meglepő módon tehát, a fiatalok körében az internet, mint fiktív egyedüli információforrás abszolút prioritást élvez, és ez már a korábbi felmérések során is így volt. Mivel lényegében csak két médium, az internet és a televízió maradt a porondon, a továbbiakban csupán ezekre összpontosítunk a korábbi kutatások eredményeinek összevetésekor.

Ha tehát összevetjük a 2011., 2014., 2017. és 2020. évi kutatásaink során a Ha két héten keresztül csupán egyetlen hírforrást használhatna, melyiket választaná? kérdésre kapott eredményeit, akkor azt látjuk, hogy az internet masszív előnye három régióban igen magas szinten maradt, illetve nőtt, csupán az erdélyi magyar fiatalok körében csökkent némileg, (2017-ben 96% volt!) de még mindig 75% a kizárólagos hírforrásként az internetet választók részaránya.

Ennek megfelelően a 2. helyezett televízió, mint fiktív médiafelület, jóval kisebb szerephez jut. 2011-ben még a maiakhoz képest lényegesen magasabb értékeket mértünk: Erdély 44,4%, Felvidék 27,5%, Kárpátalja 48,8%, Vajdaság 32,0%. A mélypont két régióban is 2017 volt (Erdély 3%, Vajdaság 1%), ahonnan 2020-ra némileg felfelé mozdultak az értékek (Erdély 17,6%, Vajdaság 9,3%). Felvidéken 2014-ben mértük a legkisebb értéket (15,2%), Kárpátalján pedig az idei kutatás hozta az eddigi minimumot (14,2%). A teljes időszakot tekintve tehát, a 2011 és 2017 között tapasztalt brutális visszaesés ugyan lelassult (a 2017-es szinten maradt, illetve Erdélyben és a Vajdaságban relatíve megnőtt), ám összességében továbbra is csupán 9,3-24,7%-ban választanák a televíziót kizárólagos tájékozódási forrásként.

További eredmények és következtetések:

A fiatal korosztályokon belül – a Vajdaságot kivéve – a 25 éven felüliek a tőlük fiatalabbaknál lényegesen kisebb arányban választanák az internetet, noha ez még esetükben sem veszélyezteti az internet igen markáns dominanciáját.

Ami a fiktív információforrásként a televíziót választókat illetően elmondható, hogy körükben mindenütt elsősorban az alacsonyabb iskolai végzettségűek, valamint a 25-35 évesek felülreprezentáltak. A különböző nyelven sugárzó televízió csatornák fiktív erősorrendje szerint mindegyik régióban a magyar nyelvű kereskedelmi televíziók állnak az első helyen, amelyeket a magyar nyelvű közszolgálati televízió csatornák követnek. Összességében az anyanyelvi televíziók presztízse továbbra is relatíve dominánsnak bizonyult, míg a többségi nyelvű televízió csatornákat (különösen a közszolgálatiakat) egyedüli hírforrásként a megkérdezetteknek többnyire csupán a töredéke választaná.

Az internet, mint egyedüli információs forrás használatának nyelvi dimenziói és régiók szerint a magyarországi honlapok (Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság), illetve a regionális magyar nyelvű internetfelületek dominanciája érvényesül. A többségi internetes honlapok (Erdélyen kívül) mindenütt az utolsó helyen szerepelnek, ami egyfelől az anyanyelvi internetezés iránti igények indirekt bizonyítéka, ám emellett arra is utal, hogy az egyéb idegen nyelven való internetezés szándéka mindegyik régióban megelőzi a többségi nyelvű internetes felületek iránti érdeklődést.

A fenti adatok és következtetések ízelítőül szolgálnak abból a kutatási jelentésből és összehasonlító elemzésből, amelyet az érdeklődők részleteiben is olvashatnak a Médiatudományi Könyvtár hamarosan megjelenő, Média és identitás 4. c. kötetében.