A konferenciát Németh Erzsébet köszöntője nyitotta meg, utána Kucsera Tamás Gergelynek, a METU rektorának köszöntője hangzott el. Az NMHH részéről Nyakas Levente elmondta, hogy a mostani konferencia a negyedik állomása annak az együttműködési sorozatnak, amelyet az NMHH minden évben más-más felsőoktatási intézménnyel közösen rendez. A korábbi évek partnerei között szerepelt az MCC, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és a Pannon Egyetem. Megnyitójában az NMHH Médiatudományi Intézetének vezetője és a METU oktatója arról is szólt, hogy fontos, hogy a gyermekek médiahasználatát vizsgáló kutatási eredmények ne csak a szakértők számára legyenek hozzáférhetők, hanem beépüljenek a gyakorlatba is.

Az első előadásban Németh Erzsébet a Pintér Dániellel közösen elvégzett kutatásról beszélt, amelyben az online agresszió hatásait vizsgálták a közösségi platformok kommentszekcióiban. A következő előadást Málik József Zoltán tartotta, amelyben azt vizsgálta, hogyan értelmezhető a gyermek digitális médiahasználata játékelméleti keretek között, és miként tárul fel benne az interaktív döntések logikája, és hogy a gyermek döntései – például platformon maradás, posztolás vagy szabálymegszegés – nem izolált aktusok, hanem stratégiai mozdulatok, amelyekre a kortársak, a szülők és az algoritmusok folyamatosan reagálnak. A szekció záró előadásában Konok Veronika bemutatta, hogy milyen hatása van a gyermek–szülő kapcsolatokra a digitális eszközök egyre nagyobb mértékű használata, ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a közös digitáliseszköz-használat akár jótékony hatással is lehet a kapcsolatokra.

A második szekció nyitó előadását Hal Melinda tartotta, amelyben egy olyan kutatásról beszélt, amely során iskolás gyerekek vállalták, hogy részt vesznek egy „digitális detox”-kutatásban. Ez eredmények azt mutatták, hogy már néhány telefonmentes nap is sokat javított a gyerekek koncentrációján és hangulatán.

Pelle Veronika előadásában azt hangsúlyozta, hogy a szülői médiatudatosság sokkal erősebben befolyásolja a gyermekek médiahasználatát, mint a tiltás. Az NMHH médiatudatossági szakértője a hatóság 2025. évi Digital parenting kutatására hivatkozva kiemelte: a szülők több mint fele szokott posztolni a gyermekéről a közösségi médiában, ezen bejegyzések csaknem 40 százalékát ráadásul bárki számára nyilvánosan elérhetőként osztják meg. A szakértő rámutatott: pozitívum, hogy a gondviselők közel kétharmada – saját bevallása szerint – előzetesen engedélyt kér gyermekétől a tartalmak posztolásához. Hozzátette: az elmúlt években nőttek a szülői aggodalmak, de általánosságban még mindig úgy gondolják, hogy az internetnek több előnye van, mint hátránya. A szekció, és a délelőtt záró előadását Hartai László tartotta, amelyben a gyerekek szemszögéből vizsgálta meg, hogy ők mennyire érzik az internet, a közösségi platformok kockázatait és előnyeit, és hogy mit gondolnak arról, hogy ez számukra erős vagy kis kockázatot jelent, esetleg úgy gondolják, hogy ez egyáltalában nem veszélyes rájuk nézve.

A délutáni első szekció nyitó előadását Sorbán Kinga tartotta, aki előadásában a gyermekek által sűrűn használt online játékplatformok – például a Roblox, a Minecraft és más hasonló, immerzív szolgáltatások – által felvetett szabályozási kihívásokat vizsgálta. Az előadás központi kérdése volt, hogy a jelenlegi uniós szabályozási keret alkalmas-e arra, hogy hatékonyan kezelje az olyan kockázatokat, amelyek a loot boxokhoz, az algoritmikusan vezérelt jutalmazási rendszerekhez, a játékon belüli monetizációhoz, illetve a játék és a e-kereskedelem közötti határok elmosódásához kapcsolódnak. 

Nyakas Levente, intézetünk vezetője arról beszélt, hogy miképpen alakíthatja az állam jótékonyan a gyermekek médiafogyasztási szokásait. Az intézetvezető egyebek mellett nemzetközi kitekintéssel mutatta be, milyen szabályozási megoldások léteznek az internetezők életkorának ellenőrzésére. Elmondta: a 18 éves életkort megkövetelő webes felületeknél indokolt lehet például személyazonosság igazolásával vagy ellenőrzött fizetési módokon keresztül megbizonyosodni a felhasználó pontos életkoráról. Hozzáfűzte: az olyan platformoknál, amelyek bizonyos korhatár felett kiskorúak számára is elérhetők, célszerűbbek a korbecslésen alapuló ellenőrzési módok, például a mesterségesintelligencia-alapú arc- vagy hangelemzés, illetve nyelvhasználat-elemzés. Utóbbi módszerek előbbieknél kevésbé biztosak, de adatvédelmi szempontból barátságosabbak.

Az utolsó szekció nyitóelőadásában Varga Árpád az NMHH fiatalok áldozattá válását kutató friss tanulmányát bemutatva elmondta: a kutatásban megkérdezett mintegy ezerötszáz 16–20 éves több mint fele – saját elmondása szerint – csak olyan oldalakon szokta megadni az adatait, amelyeket megbízhatónak vél. Az NMHH médiaműveltségi osztályvezetője elmondta: a fiatalok legtöbbször teljes nevet, e-mail címet, születési dátumot és telefonszámot osztanak meg az online felületeken.  A válaszadók körében a külföldi webshopok és a másodkézből vásárlásra alkalmas online piacterek a legnépszerűbbek: ezeken az oldalakon a heti és havi rendszerességgel vásárlók aránya az érintett korosztályon belül 33-33 százalékot tesz ki – emelte ki a szakember. Szeberényi András bemutatta a klímaszorongás generációk közötti különbségeit feltáró kutatást, amelyben 768 magyar egyetemi hallgató részvételével zajlott a Budapesti Metropolitan Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Neumann János Egyetem bevonásával. Az eredmények szerint a Z generáció a legérintettebb, körükben jelentkeznek legerősebben a klímaszorongás mindennapi életre gyakorolt negatív hatásai, miközben a klímavédelmi elkötelezettségük is kiemelkedő. 

Az előadások sorát Csalár Dorina prezentációja zárta. Az NMHH Internet Hotline vezetője a jogsegélyszolgálat munkáját bemutatva emlékeztetett, hogy az ma minden korábbinál hatékonyabban képes fellépni a gyermekek és fiatalok online védelmében, hiszen több mint egy éve rendelkezik a DSA szerinti megbízható bejelentő státusszal. A szakértő hozzátette: a felhasználók is egyre tudatosabban keresik fel az Internet Hotline-t. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet, hogy az NMHH jogsegélyszolgálatához bárki korhatár nélkül bejelentést tehet, aki online visszaélés áldozatává vált.

A szakértői prezentációkat követően Somogyi Ákos, az NMHH gyermekvédelmi főosztályvezetője, Lábadi Beatrix, a Pécsi Tudományegyetem tudományos dékánhelyettese, valamint Gaskóné Nagy Erika digitális gyermekvédelmi szakértő beszélték ki az elhangzottak kapcsán a bevált, követendő szakmai és szülői gyakorlatokat és mintákat. A kerekasztal-beszélgetést Szadai Károly, a Médiatanács tagja vezette. A résztvevők az eseményen elhangzott előadások közös tanulságaként levonták, hogy a digitális korban sem a szigorú tiltás, sem a teljes szabadság nem célravezető a gyermekek nethasználatával kapcsolatban. Hangsúlyozták: az egyensúlyt nehéz megtalálni, a tudományos világnak ezért a mindennapokban is támpontokkal és információkkal kell tudnia támogatni a szülőket ebben.

 Az NMHH fontos célja, hogy a jövőben is hiteles szakértői megszólalásokkal, adatalapú elemzésekkel és széleskörű tudományos együttműködésekkel segítse mindazokat, akik az új technológia formálta digitális világban is tudatosan szeretnének eligazodni.