Beszámoló a Közvetítés és a meggyőzés – A személyes és a digitális hitelesség ereje és dinamikái című konferenciáról
November 12-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Sophianum épületének Jelenits István termében mintegy 80 érdeklődő hallgató és szakember gyűlt össze a „Közvetítés és a meggyőzés – A személyes és a digitális hitelesség ereje és dinamikái” című konferencián. A rendezvényt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatudományi Intézete és a PPKE Médiakultúra – vallás – nyilvánosság kutatócsoportja szervezte, immár negyedik alkalommal. Intézetünk három munkatársa tartott előadást a konferencián: Sorbán Kinga, Nyakas Levente és Sz. Nagy Gábor.
A programot Kőszeghy Miklós, a PPKE BTK tudományos dékánhelyettese nyitotta meg. A dékáni köszöntő után Kovács Ákos és Nyakas Levente plenáris előadásai következtek, megrajzolva a konferencia médiaelméleti és jogi keretezését. A hitelesség, a közvetítés felelőssége és a meggyőzés változó mechanizmusai erőteljesen kirajzolódtak a délelőtti plenáris blokkból.
Nyakas Levente (fotó: NMHH)
Nyakas Levente, Intézetünk vezetője plenáris előadásában a médiaszabályozás közérdekű célkitűzéseit és a platformizáció összefüggéseit vizsgálta, azaz hogy a médiaszabályozás által kitűzött közérdekű célkitűzések, amelyek a hagyományos tömegkommunikációhoz kapcsolódnak, érvényesek-e, és ha igen, miként valósíthatók meg, védhetők az online médiakörnyezetben, ahol a személyközi meggyőzés kerül előtérbe. Az előadás során bemutatta platformizáció által generált, a médiaszabályozást érintő (jogértelmezési korlátok, transzparencia hiánya, joghatósági korlátok, empirikus bizonyítékok hiánya stb.) kihívásokat, valamint példákat arra hozott arra, hogy miként reagált ezekre a kihívásokra az uniós jogalkotó a különböző jogi eszközeivel (DSA rendelet, EMFA rendelet, AVMS irányelv, Dezinformációs kódex) a gyakorlatban.
A konferencia első szekciója a média közvetítő és meggyőző funkcióinak jogi szabályozását járta körül. Papp János előadásában azt vizsgálta, hogy milyen szerep hárul az újságírókra a mesterségesen előállított információk világában, különös tekintettel a hír, a hitelesség és a jog tükrében. A második előadó az Intézet munkatársa, Sorbán Kinga volt, aki Ha a másik kútba ugrik… Mit tehet a jog az ártalmas, de nem jogellenes tartalmak esetében? címmel tartotta meg online az előadását. Ebben áttekintette azokat a fontosabb európai szabályokat, amelyekkel az elmúlt években az Európai Unió és egyes tagállamok kezelni próbálták az online tartalmak okozta ártalmakat, majd ezekre a szabályokra reflektálva mutatta be, hogy az ártalmas, de nem jogellenes tartalmak esetében miért nem hatékony azok alkalmazása. Az előadás konklúziója szerint az ártalmas online tartalmakkal szembeni fellépés napjainkban már alapvetően nem jogalkotást kíván, hanem olyan szabályozáson túli eszközök alkalmazását, amelyek a meglévő szabályok gyors és hatékony érvényre juttatását segítik elő.
Sz. Nagy Gábor (fotó: NMHH)
Ezt követően Intézetünk másik munkatársa Sz. Nagy Gábor „Valószerűtlen púpot a háton valószerűvé tenni kell...”. Egy új világ konstruálása a Szabad Nép vezércikkeiben az Ideiglenes Nemzeti Kormány időszakában címmel tarott előadást. Előadásában a Szabad Népben megjelent vezércikkeket mutatta be az 1945. március 25. – 1945. november 6. közötti időszakban, azaz az Ideiglenes Nemzeti Kormány regnálása alatt. Ez a nem egészen nyolc hónap az egyik legturbulensebb időszaka volt a háború utáni Magyarországnak. Az előadás során érintette a földreformról, a gazdasági, politikai és társadalmi újjáépítésről, a párt- és tömegszervezetek megalakulásáról, a háborús bűnösök elleni népbírósági eljárásokról, az első kommunista pártértekezletről (a pünkösdi konferencia), valamint a fővárosi helyhatósági és a nemzetgyűlési választásokról szóló vezércikkeket. A szekció záró előadásában Nemere Péter az online dezinformáció és az online platformok jogi szabályozásának lehetőségeiről beszélt a választási időszakban.
Az ebédszünet után a média értékközvetítő ereje került fókuszba. Windhager Ákos Kuklay Antal „médiaapostoli” tevékenységét elemezte, míg Radetzky András a Magyar Katolikus Rádió működésének közszolgálati aspektusait mutatta be. Adok Mónika a mediatizációs logikák sajátosságait járta körül. Papp Viktor a youtuberek világában megjelenő bizalomépítési stratégiákról beszélt, a hallgatóság nagy érdeklődéssel követte a példákkal gazdagon illusztrált előadásokat.
A délutáni harmadik szekció a média meggyőző erejét vizsgálta különböző társadalmi intézményrendszerekben. Merkovity Norbert a kétlépcsős kommunikáció digitális környezetben megfigyelhető új mintázatait mutatta be, míg Kálai Sándor az irodalmi kommunikáció online térben formálódó csatornáiról – a Blogtól a BookTube-ig – tartott előadást. Balázs László az érzelmi intelligencia és a hitelesség összefüggéseit elemezte, míg Szabó Kincső az ismeretterjesztő influenszerek meggyőzési stratégiáit tárta fel.
A programot Nyakas Levente és Kovács Ákos zárta le, kiemelve, hogy a konferencia eredményesen járult hozzá a hitelesség, a meggyőzés és a digitális kommunikáció kutatásának friss megközelítéseihez. A résztvevők visszajelzései alapján a rendezvény szakmailag kiemelkedően sikerült, és a változatos témák egész napra lekötötték a hallgatóság figyelmét. A konferencia anyagából tanulmánykötet megjelentetését tervezik a szervezők.
A beszámoló a PPKE beszámolójának bővített változata.