A Büntető törvénykönyv módosítási javaslatának előzménye Anuška Delić oknyomozó újságíró esetéhez köthető. Delić pere titkosított információk kiszivárogtatásának vádjával indult. A vádemelés tárgyát az újságírónő néhány cikke képezte, amelyekben kapcsolatot feltételez a Szlovén Demokrata Párt, valamint a Vér és Becsület nevű szélsőjobboldali csoport között. A Szlovén Hírszerzési és Biztonsági Ügynökség (SOVA) állítása szerint a jelentésekben szereplő információk egy része az ő aktáikból szivároghatott ki, amely a Büntető törvénykönyv 260. szakaszának tilalmába ütközik. Ennek értelmében a hivatalos személy, vagy bármely más személy, akinek kötelessége titkosított információk védelme, és e kötelességét megszegi, 3 évig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanez a büntetés sújtja azt is, aki azzal a szándékkal szerzi meg az ilyen információt, hogy azt engedély nélkül használja.

2013-ban az ügy kapcsán a nyomozó hatóság kihallgatta az újságírót, majd a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján ellene és Sebastjan Selan, a Hírszerző Ügynökség korábbi vezetője ellen vádat emeltek, mondván, hogy Selan nem tette meg időben a szükséges intézkedéseket az újságírónő és társai ellen. Ezt követően 2014 szeptemberében Ljubljana város kerületi bírósága úgy határorozott, hogy az ügyet bírói útra tereli. Októberben előzetes meghallgatásokat tartottak, a tárgyalás pedig 2015. január 5-én kezdődött.

Az ügyben végül április közepén született döntés. A bíróság ejtette a vádakat, de furcsa módon fenntartotta, hogy Anuška Delić bűnös, még akkor is, ha ez nem nyert bizonyítást. Bár Delić nem kapott börtönbüntetést, a bíróság bűnösséget kimondó ítélete tovább sértette az újságíró jó hírnevét, valamint az oknyomozó újságírás mély lelki nyomokat hagyott benne.

Az eset kapcsán a Nemzetközi Újságíró Szövetség az Európa Tanácshoz fordult az újságírók jogainak védelme érdekében, és az ügy hatására a szlovén hatóságok is módosítást terveznek a Büntető törvénykönyv vonatkozó szakaszaiban. A módosítási javaslatok értelmében a titkosított információk nyilvánosságra hozatala jogszerű, ha azt közérdek teszi szükségessé, és nem sért államérdeket. Az újságírók az e változást sürgető lépéseket szakmai győzelemként értékelik, és üdvözlik az előirányzott megoldásokat. Az azonban majd a jövőben értékelendő szempont, hogy milyen tényleges változást hoz a módosítás bevezetése, és hogy hogyan értékelik majd a közérdek, valamint az államérdek feltételeinek értelmezését a szlovén jogalkalmazók. Mindezekkel együtt azonban annyi bizonyos, hogy az újságírás kiemelt szerepe miatt védelmet igényel. Tény ugyanis, hogy valótlan tartalmú, elferdített információk médiába szivárogtatásával mások jogaiba gázolhatnak a szakma képviselői, azonban igazságfeltáró szerepük fontosságának tükrében nagyobb érdek fűződik ahhoz, hogy információkat szabadon nyilvánosságra hozhassanak. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy munkájuk nélkülöz mindenféle szakmai kontrollt vagy hogy az általuk okozott személyiségi jogi jogsértések miatt ne lehetne bírósághoz fordulni.