Brown a „hírszerzés megszállottjaként” vált ismertté, a Guardian, a Vanity Fair és a Huffington Post c. lapoknak írt korábban, és számos, többek között a titkosszolgálatot leleplező cikk fűződik a nevéhez, egyesek az Anonymous hackercsoport szóvivőjének is nevezik. Brown 2012 szeptembere óta van őrizetben, megosztotta ugyanis azt a linket, amelyen az Anonymous hackercsoport tagja, Jeremy Hammond elérhetővé tette azt az öt millió e-mailt, amelyeket a Stratfor (amerikai biztonsági hírszerző és elemző csoport) rendszerébe illegálisan behatolva szerzett meg, és amelyeket a WikiLeaks 2012 elején hozott nyilvánosságra. Brown és jogi képviselői a rendelkezés értelmében jelenleg akadályoztatva vannak abban, hogy bármilyen formában nyilatkozzanak a sajtónak az ügy állásáról.

A nyilvánosság őrzőkutyái úgy tartják, hogy a sajtó elhallgattatását célzó rendelkezés, amelyet a dallasi bíróság az amerikai kormányzat kérésére szeptember 4-én rendelt el, az Obama-vezetés soron következő intézkedése, amely az oknyomozó újságírás hátráltatására és a hivatalos információk kiszivárogtatásának megakadályozására szolgál. A kormány úgy érvelt, hogy az összes médiaszolgáltatásra és sajtótermékre kiterjedő interjú-tilalomra azért van szükség, hogy megvédje Brown tisztességes eljáráshoz való jogát.

A párizsi székhelyű, Riporterek Határok Nélkül elnevezésű szervezet úgy látja, hogy a rendelkezés célja a nyilvános vita elfojtása és a bírósági tárgyalásról való tudósítás veszélyeztetése, bár azt is hozzáteszi, hogy az üggyel kapcsolatban elrendelt korlátozások kiemelt állami támogatást és a szokásosnál nagyobb figyelmet kapnak. Közleményében annak is hangot adott, hogy Brown nem hacker, nem bűnöző, csak oknyomozó újságírói kötelességét teljesítette professzionális módon. Azt is kifogásolja, hogy a bíróság intézkedése nemcsak Brown Első Alkotmánykiegészítésben (First Amendment) foglalt jogait, hanem a közönség tájékozódáshoz való jogát is korlátozza, a bírósági tárgyalások nyilvánosságát illetően.

Geoffrey King, a New York-i székhelyű, Bizottság az Újságírók Védelméért elnevezésű érdekképviseleti szerv koordinátora a linkelés kriminalizálása ellen emelt szót. Úgy véli, hogy ha büntetőjogi felelősségre vonást helyeznek kilátásba nyilvános, bárki által hozzáférhető információk belinkelése miatt, függetlenül attól, hogy az adatokat ki szerezte meg, az baljós üzenetet közvetít az újságírók számára, és veszélyezteti azoknak az igazság keresésére, ellenőrzésére és közlésére vonatkozó etikai elkötelezettségét.

Brownnal szemben összesen 17 bűncselekmény elkövetésének gyanúja alapján emeltek vádat, közülük legsúlyosabbnak az FBI-ügynök fenyegetése és az igazságszolgáltatás akadályoztatása mellett a jogtalanul megszerzett információk, köztük a hitelkártya-adatok terjesztése minősül. Hiába volt az URL mindenki számára elérhető, az újságíró azzal, hogy közzétette a linket egy chat-szobában, és az e-mailek feldolgozására szólított fel, nagyobb büntetés elé néz, mint maga a hacker. Míg Hammondra legfeljebb tíz év szabadságvesztés vár, addig Brown esetében egyes források szerint 100, míg más hírportálok szerint 105 év a maximálisan kiszabható börtönbüntetés.